Kálium-hidrogénkarbonát
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Kálium-bikarbonát | |
|---|---|
 |
|
| IUPAC név | potassium hydrogen carbonate |
| Más nevek | kálium-hidrogén-karbonát, kálium-sav-karbonát |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [298-14-6] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | KHCO3 |
| Moláris tömeg | 100,11 g/mol |
| Megjelenés | színtelen kristályok, vagy fehér por |
| Sűrűség | 2,17 g/cm3, szilárd |
| Olvadáspont |
100 °C-120 °C (elbomlik) |
| Oldhatóság (vízben) | 32,2 g/100 ml (20 °C) |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | monoklin |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R mondatok | (nincs)[1] |
| S mondatok | (nincs)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | kálium-karbonát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A kálium-bikarbonát (más néven kálium-hidrogén-karbonát, kálium-sav-karbonát vagy E501ii) egy színtelen, szagtalan, enyhén lúgos kémhatású só.
Kémiai tulajdonságok [szerkesztés]
A kálium-bikarbonát vízben jól, alkoholban nem oldódik. 100 °C és 120 °C között elbomlik, az alábbi reakcióegyenlet szerint:
- 2 KHCO3 → K2CO3 (kálium-karbonát) + H2O (víz) + CO2 (szén-dioxid)
Felhasználási területei [szerkesztés]
Hő hatására nagy mennyiségű szén-dioxidot szabadít fel, ezért sütőporokban, valamint tűzoltókészülékekben széles körben alkalmazzák. Elsősorban reptéri tüzek elfojtásában nagyon hatékony, a nátrium-hidrogénkarbonátnál körülbelül kétszer gyorsabban eloltja a tüzet. Élelmiszerek esetén savanyúságot szabályozó adalékanyagként is alkalmazzák, E501ii néven. Élelmiszerek esetén nincs napi maximum beviteli mennyisége, ismert mellékhatása nincs.
Külső források [szerkesztés]
- http://www.armandproducts.com/pdfs/PotBiVs6.PDF
- http://www.omri.org/Potassium_bicarbonate_crops.pdf
- http://www.food-info.net/uk/e/e501.htm
- ^ a b c A kálium-hidrogénkarbonát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 30. (JavaScript szükséges) (németül)
