Jóbarát-zsomboly

Jóbarát-zsomboly
A Jóbarát-zsomboly bejárata
Hossz	35 m
Mélység	29,5 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	29,5 m
Tengerszint feletti magasság	körülbelül 522 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-42
Elhelyezkedése
Jóbarát-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 44″, k. h. 20° 43′ 27″48.56215, 20.72415
A Wikimédia Commons tartalmaz Jóbarát-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Jóbarát-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Bódvaszilas központjától északra, az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól délnyugatra, 400 méterre, egy fokozottan védett területen, a piros T jelzésű turistaösvénytől, zsombolyos tanösvénytől, a Tektonik-zsomboly felől megközelítve, jobbra, közvetlenül a turistaút mellett, egy töbör peremén nyílik. Tornanádaskáról a sárga sáv jelzésű turistaúton is elérhető. A turistaösvénytől, Tornanádaska felől megközelítve, jobbra van a bejárata. A helyét néhány turistatérkép jelöli, a barlang nevének a feltüntetésével.

A keskeny bejáratának függőleges a tengelyiránya. Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. A bejárati része szűk, az alsó része egy több mint 5 méter hosszú terem. A teremben cseppkőlefolyások figyelhetők meg. A mélypontján majdnem mindenhol nagy mennyiségű agyag zárja el a barlang folytatását. A 12 méter vízszintes kiterjedésű, függőleges jellegű és lezáratlan zsomboly csak engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. A bejárásához 40 méter kötél, egy nitt, egy kötélgyűrű és két karabiner szükséges.

1976-ban volt először Jóbarát-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában 57 (Kósa 1992) és V-33 (Kósa 1992) jelzésekkel is.

Kutatástörténet

1973. március 17-én Csernavölgyi László és Pelikán István fedezték fel. 1975-ben a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai, Molnár András és Törő I. felmérték a zsombolyt, valamint a felmérés alapján Molnár András két hosszmetszet térképet és alaprajz térképet rajzolt. 1976-ban a csoport újra készített két hosszmetszet térképet és alaprajz térképet. Ez utóbbi térképek az 1976. évi MKBT Beszámolóban megjelentek.

Bertalan Károly 1976-ban befejezett kézirata nem említi a barlangot. Az 1977. január 30-án készült és 1975. évi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint 519 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Bejárata szűk hasadék, 30 méter kötél kell bejárásához, alaprajzi hossza 9 méter, hossza a valóságban 46 méter, vízszintes kiterjedése 10 méter és függőleges kiterjedése 29 méter. 1983. április 7-én Kraus Sándor egy másolatot készített a megjelent térképekről. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Jóbarát-zsomboly néven és térképen van helye feltüntetve.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben megjelent Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben megjelentek a Tektonik Barlangkutató Csoport által szerkesztett térképek és az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve négy irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak.

1994-ben a MAFC Barlangkutató Csoport mérte fel és készített hosszmetszet térképet és alaprajz térképet. A térkép alapján később készült egy beszerelési vázlat. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 29 méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1975-ös két hosszmetszet térkép öt keresztmetszettel. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 35 méter hosszú, 29,5 méter mély és 533 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom

• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.) (Nincs benne említve a barlang.)
• Boros László: A VMTE Tektonik (időközben Lakatos László) Barlangkutató Csoport 1976. évi jelentése az évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1976. 243. old.
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. 4 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. 18., 19., 20. oldalak és az elülső borító belső oldala ISBN 963-219-995-2
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 282. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 23., 25., 50. old.
• Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 13. old.
• Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 89. oldal és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: Cickány-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: Gőte-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: Jóbarát-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
• Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
• A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Jóbarát-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Jóbarát-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás