Juszt László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Juszt László
Született 1952. március 25. (62 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szerkesztő-riporter,
újságíró

Juszt László (Budapest, 1952. március 25. – ) magyar szerkesztő-riporter, újságíró.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskolai tanulmányait a Leövey Klára Gimnáziumban végezte, Budapesten. Ezután a Szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetemen diplomázott, annak bölcsész karán. Egyetemi tanulmányai után elvégezte a MÚOSZ újságíró iskolát.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Juszt László Schmuck Andorral és Vitray Tamással - 2012

Az újságírással még gimnazista korában kezdett foglalkozni, az Esti Hírlapnál és a Hétfői Híreknél dolgozott. A Magyar Rádiónál volt szerkesztő-riporter gyakornok a Krónika rovatnál, illetve az Ipper Pál-féle 168 óránál. Szerződését rázós riportjait követően nem hosszabbították meg. Szinte minden rovatban kipróbálta magát, ám mégis a hangos műfaj mellett döntött. Szerkesztő-riporter lett a Magyar Televízió Gazdasági rovatánál, a BNV közvetítésekben, a Paksi építkezés műsoraiban, A Belépés csak tévénézőknek című műsorokban tűnt fel. Készített több olyan riportfilmet, mely gazdasági visszaélésekkel foglalkozott. Utána, 1981-től a TV-Híradó munkatársa lett, működése során sok ezer riportot készített, valamint sok száz estén vezette ő a Híradó adásait. Aczél Endre főszerkesztő idején először ő készített szombatonként délutáni híradót, melyben új, oldottabb műsorvezetői stílust teremtett meg. Egyik hónap során 96 riportját adta le a televízió.

Munkahelyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Televíziós munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Híradón belüli sorozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Adóklub
  • Baleseti sorozat

Önálló tévéműsorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kriminális
  • Nyitott száj
  • Sajtóklub
  • A tévé ügyvédje
  • 1997-98-ban vezette a KEDD 21 című politikai vetélkedőt, amely egyedülálló műsor volt, nem is készült ilyen azóta sem.
  • Magánbeszélgetések (ATV)

Publikációi, könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A halál egészen más (1981)
  • A nyugtalan értelem (1982)
  • A gondolkodás terhei (1986)
  • Babonások, kártyavetők kézikönyve (1987)
  • A farkasfai akció (1990)
  • A Juszt-ügy, avagy a kormányzati pánikbetegség anatómiája (1999)
  • Magánbeszélgetések (2001)

Filmográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Memento mori – sorozat (1979)
  • BNV - áll a vásár – (1982) rend: Pintér Gyula, op: Szabados Tamás
  • Visszaszámlálás Paks – (1982) rend.: Tanos Tamás, op.: Király Péter
  • Kincseink a kukában – (1982) rend.: Tanos Miklós, op: Diramerian Onik
  • Két életút – (1984) rend-op.: ifj. Nádasdy László
  • Nádasy László portré – (1984) rend-op.: ijf. Nádasy László
  • Divat a szórakozás – (1985) rend: Kalmár Tibor
  • Jó napot Magyarország – (1985) rend: Horváth Ádám, op: Sík Igor
  • Színésznő vagyok - Téli beszélgetés Gobbi Hildával – (1987) rend-op.: Huber Pál
  • Az Eocén-program – (1987) két részes riportfilm op.: Huber Pál
  • Eric – (1988) rend.: Koos György, op.: Bodó János, Huber Pál
  • Békebeli békebuli, Soltész show – (1989) rend: Kalmár Tibor
  • Ajándék a Magyar Rák Liga Egyesület tiszteletére – (1990)
  • Kovács Kati portré – (1991) szerk.: Wéber Bea, rend.: Hoffmann György

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002. május 31-én csemetekertje védelmében, vadászati tilalom alatt, lelőtt egy őzgidát és egy vemhes mezei nyulat, majd el is tulajdonította őket. Arra hivatkozott, hogy a vadak a kis fák megrágásával 1,2 milliós kárt okoztak neki. Előzőleg hiába kérte fel a vadásztársaságot intézkedésre. A cselekmény után sem vadász-, sem fegyvertartási engedélyét nem tudta bemutatni. Két vadászpuskáját is szabálytalanul, tokjuk nélkül szállította autója hátsó ülésén. A másodfokú bíróság 2004 decemberében jogerősen jóváhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, a nyúllopás vétségében bűnösnek talált vádlottra kiszabott 250 ezer forintos büntetést és elrendelte vadászfegyverei elkobzását is. Kötelezte továbbá, hogy a súrí Táncsics Vadásztársaság­nak 30 904 forint kártérítést fi­zessen.[2]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]