Josef Václav Myslbek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jan Vilímek: J. V. Myslbek (1883)
Stallion Ardo, Myslbek-kiállítás Szlovákiába Kassán. Ez alapján készült el Szent Vencel szobra

Josef Václav Myslbek (1848, június 20. – 1922. január 2.) cseh szobrász és érmekészítő volt, nevéhez kapcsolódik a stílus létrejötte.[1]

Josef egy szegény családban nőt fel Prága egyik külvárosában. Szülei azt szerették volna, ha fiuk cipésznek áll, de ehelyett kibújt a kötelességei alól, és cseh sz obrászoknál vállalt munkát. Ekkoriban nem volt iskolarendszerű szobrászképzés, így a Prágai Művészeti Akadémián festészetet állt neki tanulni. Tanulmányai végeztével önálló szobrász stúdiót nyitott. Hamar megragadta a francia szobrászat, és ezzel egy időben elkezdett érdeklődni a filozófia valamint az irodalom után is. Hatása egy egész generáció cseh szobrászaira kihatott, tanítványa volt többek kzött Stanislav Sucharda, Jan Štursa, Bohumil Kafka és Otokar Španiel. Myslbeket a Prágai Nemzeti Temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vencel-szobor

Myslbek legismertebb műve Szent Vencel szobra a prágai Vencel téren. Elkészítésén több mint 20 évet dolgozott, de azóta ez lett Prága legismertebb helyszíne, valamint a cseh államiság jelképe.

Myslbek legtöbb ismert munkája 1871-ből származik. Ezek között volt egy megállapodás, melynek alapján a Nemzeti Színház számára készített szobrokat. Később olyan híres cseheket örökített meg, mint Bedřich Smetana vagy František Palacký.

Négy párt is kőbe vésett. Ezeket a Palacký hídon állították fel, de később elszállították Vyšehradba. A négy pár: Přemysl a paraszt és Libuše, (ii) Lumír és Píseň, (iii) Záboj és Slavoj, (iv) Ctirad és Šárka.

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Stech, V. V. Josef Vaclav Myslbek, Prague, 1954. Artia.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Josef Václav Myslbek témájú médiaállományokat.