Johann Heinrich Lambert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Heinrich Lambert
JHLambert.jpg
Született
1728. augusztus 26.
Mulhouse
Elhunyt
1777. szeptember 25. (49 évesen)
Berlin
Foglalkozása matematikus
csillagász
fizikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Heinrich Lambert témájú médiaállományokat.

Johann Heinrich Lambert (Mühlhausen, 1728. augusztus 26.Berlin, 1777. szeptember 25.) svájci matematikus, filozófus, bölcsészeti és matematikai író.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teljesen saját erejéből küzdötte fel magát. 1765-ben mint a tudományos akadémia tagja Berlinben telepedett le, ahol Nagy Frigyes többszörösen kitüntette. Lambert éleselméjű fizikus és matematikus, valamint eszmedús filozófus, és irodalmilag felettébb termékeny volt. Csillagászati érdemei között van a fotometriai elmélet megalapítása, az üstököspályák tanulmányozása és kozmológiai, Kantéval sok tekintetben rokon nézetei terjesztése. E hármas érdemet legjobban jellemzi három fő munkája: Photometria (Augsburg, 1760); Insigniores orbitae cometarum proprietates (u. o. 1761) és Cosmologische Briefe (u. o. 1761). Filozófiai művei közül említendők: Neues Organon, oder Gedanken über die Erforschung und Bezeichnung des Wahren (Lipcse, 1764, 2 kötet); Logische und phil. Abhandlungen (Dessau, 1782-1887). Lambert egyszersmind a geográfiai térképek hálózatának beható tanulmányozója volt és sok általa felfedezett fontos vetítési módot nevéhez fűzötten ma is alkalmaznak („Lambert-vetület”).[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. V. ö. Lepsius, J. H. L. (München, 1881).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]