Johann Heinrich Lambert
Johann Heinrich Lambert (Mühlhausen, 1728. augusztus 26. – Berlin, 1777. szeptember 25.) svájci matematikus, filozófus, bölcsészeti és matematikai író.
Élete [szerkesztés]
Teljesen saját erejéből küzdötte fel magát. 1765-ben mint a tudományos akadémia tagja Berlinben telepedett le, ahol Nagy Frigyes többszörösen kitüntette. Lambert éleselméjű fizikus és matematikus, valamint eszmedús filozófus, és irodalmilag felettébb termékeny volt. Csillagászati érdemei különösen a fotometriai elmélet megalapítása, az üstököspályák tanulmányozása és kozmológiai, Kantéval sok tekintetben rokon nézetei terjesztése. E hármas érdemet legjobban jellemzi három fő munkája: Photometria (Augsburg, 1760); Insigniores orbitae cometarum proprietates (u. o. 1761) és Cosmologische Briefe (u. o. 1761). Filozófiai művei közül említendők: Neues Organon, oder Gedanken über die Erforschung und Bezeichnung des Wahren (Lipcse, 1764, 2 kötet); Logische und phil. Abhandlungen (Dessau, 1782-1887). Lambert egyszersmind a geográfiai térképek hálózatának beható tanulmányozója volt és sok általa felfedezett fontos vetítési módot nevéhez fűzötten ma is alkalmaznak.[1]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ V. ö. Lepsius, J. H. L. (München, 1881).
Források [szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Lambert, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
