Japán kamélia
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Európa egyik legöregebb kaméliafája a drezdai Pillnitz parkban |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Camellia japonica L. |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Teafélék témájú médiaállományokat. |
A japán kamélia (Camellia japonica), amit a köznyelvben gyakorta egyszerűen kaméliának neveznek, a hangavirágúak (Ericales) rendjébe tartozó teafélék (Theaceae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Származása, elterjedése [szerkesztés]
Eredeti hazája valószínűleg Kelet-Kína[1] és a környező szigetek. Európába a 19. század elején hozták be Japánból; először Milánó és Firenze környékén ültették. Mára betelepítették számos szubtrópusi éghajlatú területre, így Madeirára is. A mérsékelt égöv hidegebb részein kedvelt szobanövény.
Alfajok [szerkesztés]
- japán kamélia (törzsváltozat) — C. j. subsp. japonica
- hókamélia — C. j. subsp. rusticana
Megjelenése, felépítése [szerkesztés]
Fás szárú örökzöld. Az eredeti („vad”) kamélia mintegy 15 méter magasra is megnő[2]; a kertészeti változatok 2–3 méteresek. Hengeres, világosbarna, sima felszínű törzse elágazó. Ágai ferdén felállnak, koronája szétterül.
Szórtan álló levelei egyszerűek, tojásdadok. A sötétzöld, bőrnemű, fényes felületű levelek válla keskenyedik, a csúcsuk kihegyesedik. A szélük fogas, a levélnyél rövid. Erezetük szárnyas, élre futó.
Az eredeti („vad”) kamélia virága a rózsáéhoz hasonlít, szimpla, rózsaszínű; a kertészeti változatok virágai a legkülönfélébb árnyalatúak; egy-egy fán akár több szín (rózsaszín, vörös, fehér) is előfordulhat. A virág átmérője elérheti a 15 cm-t. Dupla virágú változatai is vannak.
Életmódja, termőhelye [szerkesztés]
Vadon különféle lomberdőkben nő. A laza, savanyú, kevés szerves anyagot tartalmazó talajt, a párás levegőt kedveli; száraz helyen a leveleit rendszeresen permetezni kell. A szárazságot nem bírja. Nagyon fényigényes, de a közvetlen, tűző napot nem bírja. A hőigénye közepes, de fagyérzékeny — rövidebben szólva rendkívül érzékeny növény. Ha a dézsában nevelt kaméliát áthelyezzük vagy akár csak elforgatjuk, elhullajtja bimbóit.
Dugványról szaporítható.
Felhasználása [szerkesztés]
Hosszú ideje dísznövényként ültetik, eközben az alapváltozatot a kisebb termetű kertészeti fajták váltották fel. Dísznövényként fő értéke, hogy szokatlan időpontban: február–márciusban (szubtrópusi éghajlaton már januártól) virágzik.
A művészetekben [szerkesztés]
Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy (La dame aux camélias) című regényének címszereplője rendszeresen kaméliavirágot vagy -csokrot tartott a kezében. A műből Giuseppe Verdi: Traviata címmel írt operát.
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- növénykatalógus: Kamélia (Camellia)
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 480. o. ISBN 963-9257-02-8
- Susanne Lipps: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 32. ISBN 3-938282-09-6
- Kamélia a kertek elegáns virága!
