Teafélék
|
|
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Virágzó kaméliabokor (Essen, Villa Hügel) |
||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Nemzetségcsoportok | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Teafélék témájú médiaállományokat. |
A teafélék (Theaceae) a virágos növények közé tartozó hangavirágúak (Ericales) rendjének egyik családja a különböző források szerint mintegy 600–1100 fajjal.
Tartalomjegyzék |
Származásuk, elterjedésük [szerkesztés]
Főleg Amerikában és Ázsiában gyakoriak.
Megjelenésük, felépítésük [szerkesztés]
Trópusi fák vagy cserjék, ritkábban mérsékelt égövi lágyszárú növények (köztük felkúszó folyondárok. Megőrizték sok ősi bélyegüket, mint például:
Bőrnemű leveleik szórtan (ritkán: átellenesen) állnak; pálhalevelük nincs. A levelekben olajjáratok húzódnak, ezért azok áteső fényben foltosnak látszanak — erről a tulajdonságukról kapta a rend régebbi elnevezését (Guttiferales - a gutta szó jelentése latinul petty, folt).
Aktinomorf, nagy virágaik általában magánosan nőnek a lomblevelek hónaljában (ritkán virágzattá állnak össze). Általában öt-öt csésze- és sziromlevelük és 3–5 felső állású termőlevelük van. A másodlagos megsokszorozódás (szekunder poliandria) eredményeként a virágokban sok a porzó.
Termésük tok, bogyó vagy aszmag.
Életmódjuk, élőhelyük [szerkesztés]
A legtöbb faj trópusi vagy a szubtrópusi hegyi esőerdőkben él. Ennek megfelelően sok faj örökzöld.
Felhasználásuk [szerkesztés]
Fontos, a trópusokon termesztett haszonnövények tartoznak ide — ezek közül legnevezetesebb a kínai teacserje (Camellia sinensis).
Több fajuk dísznövény; ezek közül legismertebb a japán kamélia (Camellia japonica).
Rendszertani felosztásuk [szerkesztés]
A nemzetségeket három csoportba vonják össze:
- Gordonieae nemzetségcsoport 3 nemzetséggel:
- Stewartieae nemzetségcsoport 1 nemzetséggel:
- Theeae nemzetségcsoport 6 nemzetséggel:
Nemzetségcsoporton kívül:
-
- †Ternstroemites (kihalt)
Források [szerkesztés]
- ↑ Olyan virág, amelyben a takarólevelek körben, az ivarlevelek pedig csavarvonalban helyezkednek el — Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén, 2005: Növénytan, 22. fejezet - VIRÁGOS RENDSZERTAN
- ↑ Apokarpikus a termőtáj, ha a virág több termőlevele külön-külön alkot termőt — Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén, 2005: Növénytan, 22. fejezet - VIRÁGOS RENDSZERTAN
- — Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén, 2005: Növénytan, 22. fejezet - VIRÁGOS RENDSZERTAN
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 249. o. ISBN 963-9257-17-6

