Kamélia (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Teafélék
Japán kamélia (Camellia japonica)
Japán kamélia (Camellia japonica)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Teafélék (Theaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Theeae
Nemzetség: Kamélia (Camellia)
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Teafélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Teafélék témájú kategóriát.

Teacserje-ültetvény
Camellia japonica

A kamélia (Camellia) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe tartozó teafélék (Theaceae) családjának egy nemzetsége. Nagyjából száz fajt sorolnak ide, közülük több ismert dísz-, illetve haszonnövény, amik közül a legfontosabb a japán kamélia (Camellia japonica) és a tea.

Nevét Linné a főképp a Fülöp-szigetek flóráját tanulmányozó Georg Josef Kamel (1661–1706) cseh botanikus nevének latinos változatából képezte.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb faj őshazája Kelet- és Dél-Ázsia (Kína, Japán, India), de (részben emberi közreműködéssel) számos más szubtrópusi éghajlatú területen elterjedt.

Fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lista nem teljes.

  • Camellia assimilis
  • Camellia azalea
  • Camellia brevistyla
  • Camellia caudata
  • Camellia chekiangoleosa
  • sárga kamélia (Camellia chrysantha)
  • Camellia connata
  • Camellia crapnelliana
  • Camellia cuspidata
  • Camellia euphlebia
  • Camellia euryoides
  • Camellia flava
  • Camellia fleuryi
  • Camellia forrestii
  • Camellia fraterna
  • Camellia furfuracea
  • Camellia gilbertii
  • Camellia granthamiana
  • Camellia grijsii
  • Camellia hengchunensis
  • Camellia × hiemalis
  • Camellia hongkongensis
  • Camellia irrawadiensis
  • japán kamélia (Camellia japonica)
  • Camellia kissii
  • Camellia lutchuensis
  • Camellia miyagii
  • Camellia nitidissima
  • Camellia nokoensis
  • olajkamélia (Camellia oleifera)
  • Camellia parviflora
  • Camellia pitardii
  • Camellia pleurocarpa
  • Camellia polyodonta
  • Camellia pubipetala
  • Camellia reticulata
  • Camellia rosiflora
  • Camellia rusticana
  • Camellia salicifolia
  • Camellia saluenensis
  • szaszanka (Camellia sasanqua)
  • Camellia semiserrata
  • tea (Camellia sinensis)
  • Camellia taliensis
  • Camellia transnokoensis
  • Camellia tsaii
  • Camellia tunghinensis
  • Camellia vietnamensis
  • Camellia × williamsii
  • Camellia yunnanensis

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fás szárú örökzöld. Hengeres, világosbarna, sima felszínű törzse elágazó. Ágai ferdén felállnak, koronája szétterül.

Szórtan álló levelei egyszerűek, tojásdadok. A sötétzöld, fényes felületű levelek válla keskenyedik, a csúcsuk kihegyesedik. A szélük fogas, a levélnyél rövid. Erezetük szárnyas, élre futó.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vadon különféle lomberdőkben nő. A laza, tőzeges, kevés szerves anyagot tartalmazó talajt, a párás levegőt kedveli; száraz helyen a leveleit rendszeresen permetezni kell. A szárazságot nem bírja. Nagyon fényigényes, de a közvetlen, tűző napot nem bírja. A hőigénye közepes, de fagyérzékeny.

Dugványról szaporítható.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több faját dísznövényként parkokban ültetik, ezek közül a legismertebb a többnyire közönségesen csak „kamélia” néven emlegetett japán kamélia (C. japonica). Számos kertészeti hibridje is ismert.

Haszonnövényként legismertebb a teacserje (C. sinensis), amelynek a leveléből készült főzet a tea.

A szaszanka (C. sasanqua) és az olajkamélia (C. oleifera) magvából Kínában olajat nyernek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]