Jankó Sándor
| Jankó Sándor | |
| Született | 1866. február 28.[1] Vasvár |
| Elhunyt | 1923. május 14. (57 évesen)[1] Vönöck |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | erdőgazdálkodási mérnök |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jenei Jankó Sándor (Vasvár, 1866. február 28.[2] – Vönöck, 1923. május 14.[3]) magyar erdőmérnök, főiskolai tanár.
Életpályája[szerkesztés]
Gyermekkorát Vasváron töltötte, általános iskoláit ugyanott végezte el. 1877–1879 között a kőszegi Bencés Gimnáziumban tanult. 1879–1886 között Sopronban tanult tovább. 1886-ban érettségizett a soproni állami főreáliskolában. 1886–1887 között Grazban önkéntesi katonai szolgálatot teljesített. 1887–1890 között a Selmecbányai Akadémián tanult. 1890–1892 között a Lugosi Magyar Királyi Erdőigazgatóságnál dolgozott. 1892-ben erdőmérnöki oklevelet szerzett. 1892–1893 között a Zalaegerszegi Állami Erdőhivatal erdőgyakornoka és segédtisztje volt. 1893–1894 között a Földművelésügyi Minisztérium Erdőrendezési Ügyosztályán az erdészeti építési ügyek referense, 1894–1896 között erdőgyakornoka, 1896–1897 között erdészjelöltje, 1897–1901 között erdésze volt. 1901–1904 között főerdész volt. 1904–1911 között a selmecbányai Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola Erdészeti és Földméréstani Tanszékének rendkívüli tanára, 1911–1923 között nyilvános rendes tanára volt. 1906–1923 között a tanszék vezetőjeként is dolgozott. 1916-tól magyar királyi főerdőtanácsos volt. 1920–1922 között a főiskola rektora volt.
Munkássága[szerkesztés]
Fontos szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Az első magyar nyelvű fotogrammetriai munka szerzője volt. Tanulmányai az Erdészeti Lapok, a Kataszteri Közlöny és a Köztelek hasábjain jelentek meg. Háromszögháló-hibaelméletét az Österreichische Zeitschrift für Vermessungswesenben tette közzé.
Családja[szerkesztés]
Szülei: Jankó József (1831–1896) földbirtokos és Kiss Lídia (1844–1876) voltak. Anyai nagyszülei nevelték fel. 1897-től Velancsics Gizella (1871–1942)[4] volt a felesége. Fia, Jankó József; leánya, Pattantyús Ábrahám Imréné Jankó Magda és Újhelyi Tiborné Jankó Mária voltak.
Művei[szerkesztés]
- Körszelvényes útkanyar kitűzése szögtükörrel (Erdészeti Lapok, 1895)
- Erdészeti földméréstani feladatok (Főiskolai jegyzet; Selmecbánya, 1907)
- Erdészeti szállítási eszközök és berendezések (Selmecbánya, 1908; 1912)
- Erdészeti földméréstan (Főiskolai jegyzet; Selmecbánya, 1908–1909)
- Szalma-, széna- stb. kazlak köbtartalomszámítása (Budapest, 1909)
- Földméréstan
- I. (Főiskolai jegyzet; Selmecbánya, 1909–1910)
- I–II. kötet. Jankó Sándor előadásai alapján összeállította: Raab Gyula (Főiskolai jegyzet; Selmecbánya, 1911–1912)
- A Prytz-féle rúdplaniméter (Erdészeti Lapok, 1910)
- Logarithmikus beosztású távolságmérő léc (Erdészeti Lapok, 1911)
- A csúsztató utak I.-II. (Budapest, 1912)
- A planiméterek használatáról (Erdészeti Lapok, 1915 és Kataszteri Közlöny, 1915)
- Vadpatak szabályozás (főiskolai jegyzet; Selmecbánya, 1916)
- Egyetemes vagy univerzális kisebbítési lépték (Kataszteri Közlöny, 1916)
- Fotogrammetria (Pozsony, 1917)
- Szögek kiigazítása a háromszögekből (Kataszteri Közlöny, 1917)
- Erdészeti szállítóberendezések
- I. rész: Mesterséges pályák Sopron, 1920)
- Erdészeti földméréstan
Emlékezete[szerkesztés]
- 1972-ben Vasváron szülőházára (Vasvár, Vasvári Pál utca 14.) emléktábla került.
- szobra – melyet Kutas László szobrász alkotott – a Nyugat-Magyarországi Egyetem Botanikus kertjében található.
- 2013-ban megalapították a Jankó Sándor-díjat az Erdőmérnöki Karon, amelyet a geomatika, az erdőfeltárás és a vízgazdálkodás területén jó tanulmányi eredményt elérő, szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók kapnak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06879/06954.htm, Jankó Sándor, 2017. október 9.
- ↑ Vasvári r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 16/1866. folyószám. Familysearch.org
- ↑ Halálesete bejegyezve a vönöcki állami halotti akv. 16/1923. folyószám alatt.
- ↑ Felesége gyászjelentése
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Erdész Panteon
- Névpont.hu
- Tudósnaptár
- Kemenesaljai Életrajzi Lexikon
- [1] Bácsatyai László: Jankó Sándor élete és munkássága. Kismonográfia. Művei bibliográfiájával. (Erdésznagyjaink arcképcsarnoka. 18. Sopron, 2003)
- [2] Jenei Jankó Sándor (Erdészeti Lapok, 1923)
- [3] Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről. (Dunaszerdahely, 2002)
További információk[szerkesztés]
- Jankó Sándor (Országos Erdészeti Egyesület Közlönye. LXII évfolyam)
- Magyar műszaki alkotók (Budapest, 1964)
- Raum Frigyes: Jankó Sándor-emlékünnepség Sopronban (Geodézia és Kartográfia, 1972)
- Bendefy László: Jenei Jankó Sándor emlékezete (Vasi Szemle, 1973 és Geodézia és Kartográfia, 1973)
- Pankotai Gábor: Jankó Sándor, az erdészeti felsőoktatás kiváló professzora. (EFE Tudományos Közleményei, 1973)
- Mastalirné Zádor Márta: Jankó Sándor (Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián. II. kötet. Sopron. 1983)
- Jankó Sándor (Magyar agrártörténeti életrajzok. II. kötet. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Budapest, 1988)
- Bácsatyai László: Megemlékezés Jankó Sándorról születésének 125. évfordulóján (Erdészeti Lapok, 1992)
- Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. (Dunaszerdahely, 2003)
- Bácsatyai László: Az erdőfelmérő. Jankó Sándor, az erdész és a felmérő. (Vivat Academia [Sopron], 2003)
- Nemes József: Adalékok Jankó Sándor, a Soproni Bányászat és Erdészeti Főiskola rektora életrajzához (A Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Tudományos Közleményei, 2010).