Jacopo da Voragine

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jacopo da Voragine
Jacobus de Voragine Legenda aurea XVe siècle.jpg
Egy miniatúra a Legenda Aurea 14. századi kódexmásolatából
Született 1230 körül
Varazze
Elhunyt 1298. július 14.
Genova
Nemzetisége olasz
Foglalkozása érsek, hagiográfus, történetíró

Jacopo da Voragine, névváltozat: Jacobus de Voragine, Giacomo da Varazze (Varazzo, Vorago) (Varazze, 1230 körül – Genova, 1298. július 14.) olasz érsek, hagiográfus, történetíró.

1244-ben lépett a Domonkos-rendbe, 1252-től teológia professzor, majd 1260-tól hitszónok Genovában és más itáliai városokban. 1267–1277 és 1281–1286 között Lombardia provinciálisa. 1286-ban Genova érsekévé választották, amit csak 1292-ben fogadott el IV. Miklós pápa parancsára. Sokat fáradozott a klérus reformja, de különösen a guelfek és ghibellinek közti béke helyreállítása érdekében. Kultusza Varazzében és egész Liguriában töretlen azóta is. VII. Pius pápa 1816-ban avatta boldoggá. Ünnepe: július 13.

Szentekről szóló, vasárnapi és nagyböjti prédikációi négy kötetben jelentek meg (Sermones super Evangelia, 1483). Fő műve az 1255 és 1266 között írt Legenda aurea, amelyben az egyházi naptár időrendjében olvashatóak a szentek élettörténetei. Az eredetileg latin nyelvű munkát igen sok nyelvre lefordították, s századokon át az egyházi szentkultusz alapja lett. A 20. században az egyház számos szentet, akiknek létezését nem lehetett bizonyítani, törölt a szentek névsorából.

További fontos művei:

  • Mariale aureum
  • Historia lombardica
  • Chronicon Januense

Valószínűleg himnuszokat is írt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]