Legenda aurea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Legenda Aurea (latin nyelven: ’arany legenda’) több régebbi forrás alapján a 13. század végén Jacopo da Voragine által összeállított legendagyűjtemény. Jelentős művelődéstörténeti szerepet töltött be, nagy hatással volt az európai népek középkori legendakincsére. Hatása kimutatható az egykorú magyar irodalomban is, egyes részeinek fordítása megtalálható a Kazinczy-kódexben.

Számos festő feldolgozta ezt a legendát, többek között Tommaso da Modena 1355 körül, valamint Hans Memling flamand festő 1489-ben, híres Szent Orsolya ereklyéje című képén. Hasonlóan Vittore Carpaccio művészetében jelentős szerepe van a mondakincs inspirálta téma feldolgozásában.[forrás?]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világirodalmi lexikon VII. (Lanf–Marg). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1982. 133. o. ISBN 963-05-2677-8

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Legenda aurea témájú médiaállományokat.