Jákob-pálca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Jákob-pálca elvi vázlata
A Jákob-pálca skálabeosztása
Torony magasságának mérése Jákob-pálcával
Jákob-pálca négy keresztléccel

A Jákob-pálca (Jákob pálca, Jákob botja) földrajzi szélesség analóg meghatározását, tereptárgyak magasságának megmérését lehetővé tevő mechanikus eszköz.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eszköz első leírása rabbi Levi ben Gerson (vagy Levi ben Gershon, 1288-1344) csillagásztól származik (1421). Egy hasonló eszközt a Nap és a Hold átmérőjének megmérésére már Hipparkhosz is használt, de a megfigyelő eszköz alakját Johannes Regiomontanus adta meg 1472-ben.[1]

A navigációban a tengeren roppant nehézkesen használható asztrolábiumot váltotta fel.

Felépítése, használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapvetően két részből áll:

  • egy speciális tangens szögbeosztású, hosszú vízszintes rúdból
  • és egy azon elmozdítható, arra merőleges rövidebb rúdból.

A hosszú vízszintes rudat a horizontra kellett irányozni, a rövidebb pálcát pedig addig kellett előre tolni, míg az a Nap (vagy más, megfigyelni kívánt égitest) korongjának alsó élével pontosan egy magasságba nem került. A földrajzi szélességet a rövidebb pálca helyzetéből olvashatták le a hosszú rúdon.

Használata nagyon egyszerű volt, és a hosszú rúd a horizont beállítását is megkönnyítette, de a megfigyelőnek továbbra is mindkét szemével előre kellett néznie. Az emiatt adódó megfigyelési problémát ezután az úgynevezett asztronómiai gyűrűvel próbálták kiküszöbölni.

A holdpálya excentricitásának meghatározása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány hónap adataiból meghatározható a holdpálya excentricitása: egy kb. 60 centiméter hosszú, milliméteres beosztású rúdon egy célzó eszköz, egy fából készült csúszka csúsztatható el, amelybe egymástól mintegy 8-10 mm-re két szög van beverve.
A rúd végét a szemhez kell illeszteni, a csúszkát pedig addig kell a rúdon eltolni, amíg a Hold átmérőjének képe kitölti a két szög közötti rést. A szem és a csúszka közötti távolságot és az időpontot minden alkalommal fel kell jegyezni.

Alkalmazás a földmérésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jákob-pálcához hasonló kézi eszközöket a földmérők is használtak. [2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]