Iker-zsomboly
| Iker-zsomboly | |
| Hossz | 15 m |
| Mélység | 7,5 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 7,5 m |
| Tengerszint feletti magasság | 501 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Bódvaszilas |
| Földrajzi táj | Aggteleki-karszt |
| Típus | zsomboly |
| Barlangkataszteri szám | 5452-26 |
| Elhelyezkedése | |
 Iker-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 33′ 33″, k. h. 20° 42′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 33″, k. h. 20° 42′ 43″ | |
Az Iker-zsomboly két, egymástól független zsombolyroncsból álló barlang. Az Aggteleki Nemzeti Parkban található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.
Leírás
Az Alsó-hegy fennsíkján, Bódvaszilas központjától északra, a Vecsem-bükk csúcstól délnyugatra, 1350 méterre, a Nagy-Kopasz-galy északi tövében, egy fokozottan védett területen, a Soltész-zsombolytól délnyugatra található töbör alján vannak a lezáratlan, függőleges tengelyirányú bejáratai. A zsombolytól északnyugatra lévő kis töbör túloldalán nyílik a Bújócska-barlang. A zsombolytól 164 méterre van a Bújócska-barlang egyik bejárata.
Két, egymástól független, kicsi, nagyon feltöltődött, fosszilis zsombolyroncsból áll. Középső triász, wettersteini mészkőben keletkeztek. A vízszintes kiterjedése 13 méter. A két zsombolynyílás együtt, a környék egyik legnagyobb, fosszilis zsombolyroncsa. A mélyebb zsombolyroncs 7,5 méter mély. Ebbe, első ránézésre lehetetlennek tűnik kötél nélkül lejutni, mert haranghoz hasonlóan, lefelé szélesedik. De a két zsombolynyílást elválasztó peremen átsétálva, az akna északi oldalánál, azzal párhuzamosan egy kis, csőszerű járat vezet lefelé, amelyen keresztül könnyen a lyuk aljára lehet jutni.
Itt látható, hogy a fő akna valóban túl tág a traverzáláshoz. Lent kis cseppkövek és egy omladékos talpú, lejtő, hamar véget érő járat található. A másik zsombolyroncs öt méter mély. A bejáraton szabadon lemászva egy száraz, jellegzetesen ferde mennyezetű, 7×2 méteres hasadékterembe lehet jutni, ahol egy felszínközeli, agyagos talpú járatmaradványon kívül, kis cseppkő bekérgezést és oldott falfelületeket lehet látni. Érdekes a vastag, bejáratot borító mohatakaró, amely behatol a terem belső részeibe is, mert a zsomboly teljesen világos a felszíni fény miatt.
Előfordul irodalmában S-18 (Kósa 1992) jelzéssel is.
Kutatástörténet
1988-ban Csöndör Gyula, Kósa Attila és Molnár András mérték fel és a felmérés alapján rajzolva lett alaprajz térkép, függőleges hosszmetszet térkép, valamint négy keresztmetszet. Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek az 1988-ban készült barlangtérképek. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.
Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a 6 méter mély Iker-zsomboly az 54. legmélyebb. A szakdolgozat szerint egyik jellegzetes példája a beszakadásoknak, a zsombolykezdeményeknek. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A térképen nem jó helyen bejelölt zsombolyt csak két csapat, az első helyezett és az utolsó helyezett kereste meg. Nyerges Attila ismeretlen időpontban rajzolt alaprajz térképet négy keresztmetszettel és hosszmetszet térképet. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványa szerint 16 méter hosszú és az egyik oldalon hat, egy másik oldalon hét méter mély. A füzetben megjelentek a Nyerges Attila által rajzolt térképek. A verseny egyik lehetséges felszíni érintőpontja volt.
Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent Nyerges Attila ismeretlen időpontban készült alaprajz térképe négy keresztmetszettel és hosszmetszet térképe. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 15 méter hosszú, 7 méter mély és 501 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.
Irodalom
- Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. (Az elülső borító belső oldala.) ISBN 963-219-995-2
- Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 20., 22., 49. old.
- Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11. old.
- MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 20. old.
- Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 27., 45. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 7., 8. old.
- Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 34., 83. oldal és a mellékelt térképen jelölve a helye
- –: Bújócska-barlang leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- –: Iker-zsomboly leírás. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További információk
- Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Iker-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
- Országos Barlangnyilvántartás
