II. Abbász perzsa sah

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Abbász
Abbas II of Persia and the Mughal ambassador.jpeg
II. Abbász 1663 körüli ábrázolása

Perzsa sah
Uralkodási ideje
1642. május 12.[1] – 1666. október 26.
Koronázása Kásán[1]
1642. május 15.
Elődje I. Szafi
Utódja I. Szulajmán
Életrajzi adatok
Uralkodóház Szafavidák
Született
1632. december 31.[2]
Iszfahán[1]
Elhunyt
1666. október 26. (33 évesen)
Khusravabad[1], Dámgán környéke
Gyermekei I. Szulajmán perzsa sah
Édesapja I. Szafi
A Csehel Szotun palota éjszaka

II. Abbász (Iszfahán vagy Gazvin, 1632. december 31./1633. január 17.[1]Dámgán környéke, 1666. október 26.[1]) I. Szafi fia, Perzsia sahja (uralkodott 1642. május 12-étől haláláig), a Szafavida-dinasztia tagja volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja 1642. május 12-én halt meg Kásánban a túl sok ivástól, így a kilencéves II. Abbász örökölte a trónt. Koronázására ugyanitt került sor május 16-án. Négy, még életben levő fivérét a biztonság kedvéért megvakították. Uralma alatt hosszú idő után Perzsiának nem kellett az Oszmán Birodalom támadásával megbirkóznia, sőt terjeszkednie is sikerült: 1648-1649 között elragadta Kandahárt az indiai Mogul Birodalomtól, sőt azt is elérte, hogy Sáh Dzsahán több dekkáni vazallusa megtagadta a hűséget korábbi urától, és a perzsa uralkodó nevében veretett pénzt. Flottája 1650-ben a portugál hajóhadra mért vereséget, így az egész Perzsa-öböl felett átvehette az ellenőrzést.

Belpolitikájában folytatta elődei azon törekvését, hogy minél több állami földterületet olvasszon a koronabirtok-komplexumba (hássza), és hogy a tartományi önigazgatást letörve központi irányítás alá vegye egész országát. II. Abbász nevéhez Mázandarán, Jazd, Gazvin és Gilán tartományok felszámolása köthető. Uralkodásának jelentős építészeti emléke az iszfaháni Csehel Szotun (Negyven Oszlop) palota és a Hádzsu híd.

A horászáni Dámgán közelében, Hoszravábádban halt meg, és családjához hasonlóan a síita egyházi központban, Gomban temették el.

Utódai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hádzsu hidat a Zájandén 1650 körül építették

Több feleségéről tudunk, többek között V. Vakhtung kartli grúz király egyik lányáról. Tőlük három fia és két lánya született, trónját végül a később I. Szulajmán sah néven ismertté vált, a cserkesz Nákijat Hánumtól született Szafi örökölte.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sárközy Miklós: Iráni történeti kronológia. (egyetemi jegyzet)
  • Nyitrai István: Irán története a muszlim hódítástól napjainkig. In: Iráni föld – perzsa kultúra. Szerk.: Jeremiás Éva M. Piliscsaba, Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete, 2007. pp. 119–261

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. Szafi
Perzsia (Irán) sahja
16421666
A Nap és az oroszlán: perzsa uralkodói szimbólumok
Következő uralkodó:
I. Szulajmán