Ugrás a tartalomhoz

Hornyik János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2019. október 28., 07:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Jegyzet)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. október 28.) ezen a változaton alapul.
Hornyik János
Született1812. október 13.[1]
Kecskemét
Elhunyt1885. október 8. (72 évesen)[1]
Kecskemét
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásalevéltáros,
történész
A Wikimédia Commons tartalmaz Hornyik János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hornyik János (Kecskemét, 1812. október 13. – Kecskemét, 1885. október 8.) levéltáros, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Családja, iskolái

Apja Hornyik Ádám kecskeméti iparos, anyja Balázs Erzsébet volt. A kecskeméti piarista gimnázium hat osztályának elvégzése után a pesti tudományegyetem hallgatója lett. Tanárai között volt Horvát István neves történész is, kinek előadásait 1830 folyamán hallgatta. 1832-ben egy időre kénytelen volt megszakítani tanulmányát tüdőbetegsége miatt.

Pályafutása

Befejezve az egyetemet, 1834-től Kecskeméten ügyészi és jegyzői hivatali írnok lett, majd 1842-ben helyettes levéltárnok. 1844-től aljegyzővé és városi levéltárnokká nevezték ki. 1848-ban megválasztották a város főjegyzőjévé. Horváth Döme és a korabeli történetírók ösztönzésére hozzáfogott a kecskeméti várostörténet megírásához.

1851-1856-ig járásbírósági ülnök volt. 1856-1860-ig ismét a levéltáros munkakört látta el. 1861-ben a város főjegyzője lett, de még ez év őszén az alkotmányos tisztikarral együtt lemondott hivataláról. 1862-ben számadások vizsgálatával foglalkozott. 1862 végén királyi udvari rendelet alapján a városi hatóságot újra szervezték és ismét főjegyző lett egészen nyugdíjazásáig. 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába iktatta. 1867-ben a város újraválasztotta, s ugyancsak 1872-ben és 1878-ban is a tisztújítások alkalmával. Az 1880-as évek elején a törvényhatósági közgyűlés Hornyik Jánost saját kérésére hivatalától fölmentette, nyugdíjazta, és az örökös tiszteletbeli főjegyzői címet adományozta neki.

Az 1867 októberében megindult Kecskeméti Lapoknak főmunkatársa, 1870-től 1872-ig szerkesztője, 1878-ban ismét főmunkatársa és 1879-1880-ig szerkesztőtársa volt. Vezette a közművelődési s tanügyi rovatokat, „a történelemből vett példákkal igyekezett hatni a pártok surlódásainak mérséklésére”. Másvilági levél címmel 1869-től több humorisztikus levelet írt, melyekben a régi kor dicsőítése mellett a pártoskodás elfajulásait ostorozta. Többnyire saját neve alatt írt, kevés névtelen közleményen kívül a Hadadi Boldizsár és Boldogréti Víg László álneveket is használta.

Hosszú betegeskedés után 1885-ben hunyt el.

A Magyar Tudományos Akadémián 1888. december 17-én Szilágyi Sándor tartott fölötte emlékbeszédet,[2] szülővárosa pedig 1894-ben sírja fölé fekete márvány emléket állított. Síremlékét a volt Városháza épületének bontási anyagából építették fel.

Ma Kecskeméten körút viseli a nevét. Szobra a kecskeméti pályaudvarhoz közeli Kodály Zoltán téren áll.[3][1]

Társulati tagságai

A Magyar Történelmi Társulat rendes tagja

Kitüntetései, díjai

  • 1871 – Kecskemét város örökös tiszteletbeli főjegyzője
  • 1863 – Kecskemét város története című művét a Magyar Tudományos Akadémia a Marczibányi-féle díjban (50 arany) részesítette.

Művei

Önálló kötetei

Cikkei

  • Rácok a kurucvilágban, böngészet II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idejéből, különös tekintettel Kecskemét történetére. In: Életképek, 1848.
  • Kecskemét viszonya a Kiskunsághoz. In: Új Magyar Múzeum, 1853.
  • Adalék Árpád-kori okmánytárunkhoz. In: Új Magyar Múzeum, 1859.
  • Pusztaszer. In: Vasárnapi Ujság, 1861.
  • Az idéző pecsétről. (Akadémiai székfoglaló). In: Magyar Tudományos Akadémia Értesítője. Új folyam IV. 1863.
  • A rácok ellenforradalma 1703-1711. In: Századok, 1868.
  • Egy fogadalmi emlék. In: Kecskeméti Lapok 1869.
  • Egy lap Kecskemét város újabbkori történetéből. In: Kecskeméti Lapok 1870.
  • Kecskeméti zsidók története. In: Kecskeméti Lapok, 1870.
  • Kecskemét város pesti házbirtokának története. In: Kecskeméti Lapok, 1870.
  • Egy fekete lap Kecskemét város újabbkori történetéből. In: Kecskeméti Lapok, 1870.
  • A három város kertészete és gyümölcstermelése. In: Kecskeméti Lapok, 1870.
  • Néptanítóinkhoz. In: Kecskeméti Lapok, 1871.
  • Régi nóta. In: Kecskeméti Lapok, 1871.
  • Még egyszer emlékezzünk régiekről, kecskeméti 61 íróról. In: Kecskeméti Lapok, 1872.
  • Régi pénzek lelete Kecskemét város birtokában levő puszta Szentkirályon. In: Kecskeméti Lapok, 1872.
  • Figyelmeztetés az éremleletek, talált kincsek és a földből fölásott régiségek iránt. In: Kecskeméti Lapok, 1873.
  • Vidéki s helyi lapok hivatása. In: Kecskeméti Lapok, 1875.
  • A kecskeméti katonai lovarda története. In: Kecskeméti Lapok, 1876.
  • Katona József emlékezete. In: Budapesti Hírlap, 1883. 104. sz.

Kéziratai

  • Szemelvények kiadatlan műveiből: I. Monda a Picsó-patakról, II. Kecskemét és Nagykörös ellenkezésének okai, III. A reformatio Kecskeméten, IV. Szent-Gordián és a róla nevezett vásár, közli ifj. Bagi László. In: Hornyik Album 1894.
  • Kecskemét város gazdasági fejlődésének története (I. része a honalapítástól 1744-ig kőnyomatban sokszorosított 212 lap, a II. részből csak 52 lap készült el).
  • 14 füzetből álló jegyzet. Kecskemét város történetére vonatkozó történelmi adatok. (Katona Józsefnek Kecskemét történelmi maradványai, életére, halálára vonatkozó hivatalos adatok. Följegyzések és jegyzetek Kecskemét város történetéhez.)

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06480.htm, Hornyik János, 2017. október 9.
  2. ↑ 1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések. [2015. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 15.)
  3. ↑ Alkotója:Závorsik Nándor, 1968-ban állították fel. Felirata: Hornyik János 1812-1885 akadémiai levelező tag, várostörténész, az első kecskeméti monográfia írója. Nagy műve: "Kecskemét város története oklevéltárral".

Források

Irodalom

  • Szilágyi Sándor: Emlékbeszéd Hornyik János levelező tag felett. In: MTA Emlékbeszédek, Bp., 1889.
  • Hornyik-Album. (szerk. Kovács Pál), Kecskemét, 1894.
  • Emlékkönyv Hornyik János halálának félszázados évfordulója alkalmából (szerk. Garzó József, Kecskemét, 1935)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hornyik_János&oldid=21863557”