Higurasi
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Tanna japonensis vagy higurasi |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| ''T. j. ishigakiana T. j. japonensis'' Distant, 1892 |
A higurasi (蜩, 茅蜩, ひぐらし) (Tanna japonensis) a Félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjén belül az Énekeskabócák (Cicadidae) családjába tartozó kabócafaj. Egész Kelet-Ázsiában megtalálható, bár Japánban a legelterjedtebb.
Japán nevének kandzsis írásmódja az élőhelyéül szolgáló növény nevéből ered (Miscanthus). Japánban a higurasi név mellett használják a kanakana (カナカナ) nevet is, amely azt általa keltett hangra utal.
Tartalomjegyzék |
Megjelenés [szerkesztés]
A kifejlett hím testhossza 28-38 mm, a nőstény 21-25 mm között van. A hímek potroha hosszabb és vastagabb, mint a nőstényeké. A hímek potrohában található ürge nagyobb, jobban fejlett, mint a nőstényeké, ezért hangjuk is erőteljesebb.[2]
A test vöröses-barna színű, a szem körül és a tor zöldes. A hegyekben lakó példányok általában sötétebb színűek.[2]
Hang [szerkesztés]
A T. japonensis hívását ősszel, néha már nyár végén is hallatja. Előhelyükön szeptembertől október közepéig hallhatók.[2]
A hímek egyedi, melankólikus hangzású "KIKIKIKIKI", "KEKEKEKEKE" és "KANNAT KANAKANA ..." hangot hallatnak napkelte előtt, esetenként napnyugta után, gyakran már alkonyatkor is, vagy felhős időjárás esetén.[2] Énekük a levegő hőmérsékletével változik.[3]
Japánban a kabócák énekét általában a melankólikus hangulattal köti össze, mind az irodalomban, mind a televíziózásban.[2]
Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.
Elterjedés [szerkesztés]
A T. japonensis változatai igen elterjedtek Hokkaidó sziget déli részén, változatos élőhelyeket benépesítve Kínában is megtalálhatók, de a Koreai-félszigeten nem élnek. Hokkaidó északi részétől Kjúsú szigetig a síkságoktól a hegyek lábáig, míg Kjúsú déli részén az alacsonyabb hegyvidéki régiókban is megélnek.[2]
Japánban a nedves, kontinentális klímájú élőhelyektől kezdve (Hokkaidó) délen a szubtrópikus Amami Ōshima-ig terjed (ahol a T. j. ishigakiana alfaj él). Kína egész területén megtalálhatók. Kedvelik a ciprus, cédrus és más keményfa-erdőket.
Életmód [szerkesztés]
A parazita molylepke Epipomponia nawai a higurasi kabócákat használja peterakásra. A kikelő hernyók a gazdaállat potrohán csüngve élősködnek.[2]
Megjegyzés [szerkesztés]
Japánban a Higurasi no naku koro ni (ひぐらしのなく頃に) című 2006-os tévésorozat[4] használta a kabócák nevét, illetve a sorozat egyes epizódjaiban a kabócák énekét, mint zenei aláfestést.
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tanna japonensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Dr. MAROSÁN MIKLÓS – BAKCSA FLÓRIÁN: ZOOTAXONÓMIAI GYAKORLATOK. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, MEZOGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR, KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET, ÁLLATTANI TANSZÉK. (Hozzáférés: 2011. május 10.)
- ^ a b c d e f g Itō, ShūShirō Hokuryūkan (1997), 学生版 日本昆虫図鑑 (Students Encyclopedia of Insects, Japanese Version), Tokyo: Kita Takashi Hall, ISBN 4-8326-0040-0
Nakao, Shunichi (1990), セミの自然誌 - 鳴き声に聞く種分化のドラマ, Chuokoron New Company, ISBN 4-12-100979-7
Miyatake, Tanomoto & Kanou, Yasutsugu (1992), 検索入門 セミ・バッタ, ISBN 978-4586310388 - ↑ Sakis Drosopoulos and Michael F. Claridge (2006), Insect sounds and communication: physiology, behaviour, ecology, and evolution, CRC Press, pp. 532, ISBN 0849320607, <http://books.google.com/?id=eqL4mAhm0-cC&pg=PA113&dq=Tanna+japonensis> page 113
- ↑ http://www.aoianime.hu/?anime=348 Higurashi no naku koro ni (TV, 2006), fordítása: "Amikor szól a kabóca".
