Hevesi Endre
Hevesi Endre | |
Született | 1903. április 30. Budapest[1] |
Elhunyt | 1984. október 18. (81 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Kalmár Magda |
Foglalkozása | újságíró |
Kitüntetései | Aranytoll (1981) |
Sírhelye | Farkasréti temető[2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hevesi Endre (Budapest, 1903. április 30. – 1984. október 18.[3]) magyar újságíró, a Népszabadság tudomány-technika rovatának létrehozója. A tudományos újságíróknak 1988 óta odaítélt Hevesi Endre-díj névadója.
Élete
Apja nyomdász volt, napilapok tördelője, így gyerekkorától ismerős volt számára a sajtó. Még diákként kezdte az újságírást az iskolai lapnál,[4] 1919-ben színházi matinékat is rendezett, majd a Ludas Matyi elődjének, az Ojságnak írt cikkeket, és az eszperantó Literatura Mondo segédszerkesztője is volt.[3] Már fiatalon a Színházi Élet c. lapnál dolgozott, a mozi rovatot vezette, ott ismerte meg későbbi feleségét, a szintén újságíró Kalmár Magdát is.[5] 1947-ben az Új Magyarország c. hetilap főmunkatársa[6] Magyar újságban ő írt elsőként a penicillinről.[7] A második világháború előtt kizárták a sajtókamarából, a Magyar Nemzetnek és Esti Kurirnak írt cikkekből élt. A háborút követően nyelvtudásának köszönhetően 1947-től 51-ig a Külügyminisztérium hatnyelvű bulletinjének szerkesztője volt, majd a koncepciós perek idején ismét kizárták az akkor már Magyar Újságírók Országos Szövetségének nevezett sajtókamarából. 1951-56 között az Egyesült Izzó idegennyelvi levelezője volt. Bár nem volt tudományos végzettsége, ebben az időben nagy érdeklődéssel fordult a természettudományok felé. 1956 végén került a Népszabadsághoz, ahol ő volt alapítója a Tudomány és technika rovatának 1957-ben – ilyen tematikájú hírek korábban is voltak, de a keddenként jelentkező rovat az ő kezdeményezésére jött létre.[3]
1966-ban ment nyugdíjba, de élete hátralévő részében is folyamatosan írt különböző szaklapokba (Vasút, Városi Közlekedés) és ismeretterjesztő lapokba (Interpress Magazin, Új Tükör, Mai Magazin, Alfa[3].)
Tagja volt a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökségének mint hálózati személy. Beszervezéséről, jelentéseiről nincs információ.[8]
Halála után három évvel, 1987-ben az ő emléke megőrzésére alapította felesége félmillió forintos tőkével a Hevesi Endre-díjat, amit tudományos újságírók elismerésére ad át évente az Magyar Újságírók Országos Szövetsége.[9]
Díja
Források
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
- ↑ BillionGraves (angol nyelven)
- ↑ a b c d Hevesi Endre-díj. Magyar Sajtó, XXVIII. évf. 6. sz. (1987. június 1.) 21. o.
- ↑ Hevesi Endre. Új Tükör, XXI. évf. 46. sz. (1984. november 11.) 43. o.
- ↑ Csémi Klára: Hetven éve a pályán: Hevesi Magdával beszélget Csémi Klára. Magyar Sajtó, XXXIV. évf. 24–25. sz. (1993. december 20.) 28. o.
- ↑ Juhász Vilmos (főszerk.): Révai Kétkötetes Lexikona. A-H Budapest: Révai Irodalmi Intézet. 1947. 559. o.
- ↑ Átadták a 2018-as Hevesi Endre-díjakat. Tudományos Újságírók Klubja (2018. április 25.) (Hozzáférés: 2018. október 1.) arch
- ↑ Mező Gábor: Hajdú János, Bochkor Jenő, Rényi Péter, Pethő Tibor és társaik – új lista az állambiztonság „foglalkoztatott” újságíróiról. PestiSrácok.hu (2018. január 21.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 14.)
- ↑ Nagy József (főszerk.): A magyar újságírók évkönyve: 1991. Budapest: MÚOSZ. 1991. 83. o.
- ↑ ÜNNEPSÉG A MAGYAR SAJTÓ NAPJÁN. Magyar Sajtó, XXIII. évf. 1. sz. (1982. január 1.) 15. o.