Hermann Weyl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hermann Weyl
SzületettHermann Klaus Hugo Weyl
1885. november 9.[1][2][3][4][5]
Elmshorn[6]
Elhunyt1955. december 9. (70 évesen)
Zürich[7]
Állampolgársága
Gyermekei
  • Fritz Joachim Weyl
  • Michael Weyl
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • az Oslói Egyetem díszdoktora
  • a Columbia Egyetem díszdoktora
  • az Eidgenössische Technische Hochschule díszdoktora
  • honorary doctorate from the University of Stuttgart
  • Lobacsevszkij-díj (1927)[8]
  • Foreign Member of the Royal Society (1936. június 25.)[9]
  • Josiah Willard Gibbs Lectureship (1948)
  • Arnold-Reymond prize (1954. június 11.)[10]
SírhelyePrincetoni Temető (Section 3, Block 04, Lot C1, Grave B15)
Hermann Weyl aláírása
Hermann Weyl aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermann Weyl témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hermann Klaus Hugo Weyl (Elmshorn 1885. november 9. – Zürich, 1955. december 9.) német-amerikai matematikus, elméleti fizikus és filozófus.

Életpályája[szerkesztés]

Matematikai tehetsége már kora gyermekkorában megmutatkozott. 1904-ben beiratkozott a müncheni egyetemre, majd Göttingenben tanult tovább, ahol David Hilbertnél doktorált. Göttingeni magántanárként nagy hatással volt rá Edmund Husserl filozófus, 1901–1916 között a filozófia tanszék vezetője. Ebben az időben vette feleségül Helene Joseph filozófusnőt. 1913–1930 között Weyl a zürichi ETH matematika tanszékének vezetője, ahol Albert Einstein kollégája volt. Weylt elbűvöli az Einstein elmeléte mögötti matematikai elmélet. 1921-ben Schrödinger Zürichbe költözött és Weyl egyik legjobb barátja lett. 1930–1933 között Weyl ismét Göttingenben dolgozott, ahol a nyugdíjba vonult Hilbert helyét töltötte be. Zsidó származású felesége miatt 1933-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol a princetoni IAS munkatársa 1952-es nyugdíjazásáig.

1927-ben Lobacsevszkij-díjat kapott.

Munkássága[szerkesztés]

Jelentős eredményt ért el a következőkben: a fizika geometriai megalapozása, topológiai csoportok, Lie-csoportok, harmonikus analízis, analitikus számelmélet, a matematika megalapozása.

Magyarul megjelent könyve: Szimmetria (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1982).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  8. ↑ https://medal.kpfu.ru/laureatyi-medali/
  9. ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  10. ↑ https://books.google.fr/books/about/Prix_Arnold_Reymond_fondation_Charles_Eu.html?id=Edj6zQEACAAJ&redir_esc=y

Források[szerkesztés]

  • John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Hermann Weyl a MacTutor archívumban. (angolul)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hermann_Weyl&oldid=26931272”