Henryk Wieniawski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henryk Wieniawski
Wieniawski Henryk.png
Életrajzi adatok
Született Lublin,
1835. július 10.
Elhunyt Moszkva,
1880. március 31. (44 évesen)
Pályafutás
Hangszer hegedű
Tevékenység zeneművész, zeneszerző

Henryk Wieniawski (Lublin, 1835. július 10.Moszkva, 1880. március 31.) lengyel hegedűvirtuóz és zeneszerző.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendkívüli tehetségét hamar felfedezték: először édesanyjától, egy zongoraművésznőtől kapott zeneórákat, majd öt éves korában az első hegedűleckét. Nyolc éves korában felvették a Párizsi Konzervatóriumba, ahol Joseph Massart tanítványa volt. Bátyjával, a zongorista Joseffel zeneszerzést is tanult, majd a diploma megszerzése után együtt koncerteztek. 1847-ben jelent meg első műve, a Grand Caprice Fantastique. 15 évesen koncertkörútra indult a belga hegedűművész Henri Vieuxtemps kíséretében.

Anton Grigorjevics Rubinstejn meghívására Henryk Wieniawski Szentpétervárra utazott, ahol 1860-tól 1872-ig élt és tanított: nagy befolyással volt az orosz hegedűművészet fejlődésére, vezette az Orosz Zenetársaság zenekarát és vonósnégyesét.

1872-től 1874-ig kétéves koncertkörúton vett részt Rubinsteinnel az Amerikai Egyesült Államokban. 1875-től - Henri Vieuxtemps helyét átvéve - a Brüsszeli Zeneakadémia hegedűprofesszora lett. Közben nem mondott le nemzetközi turnéiról sem. A belgiumi tartózkodás alatt megromlott egészségi állapota miatt azonban a koncertek gyakran félbeszakadtak. 1879-ben Odesszában búcsúkoncertet adott, a következő évben, Moszkvában szívroham következtében meghalt. Síremléke a varsói Powacki temetőben található.

Wieniawski halála után számtalan kitüntetésben részesült. 1952-ben és 1957-ben Lengyelországban arcképével díszített bélyeget adtak ki; 1979-ben a 100 zloty-s bankérme az ő képmásával jelent meg. Születésének 100. évfordulóján, 1935-ben rendezték meg először a Henryk Wieniawski Nemzetközi Hegedűversenyt, ami 1952 óta ötévenként kerül megrendezésre Poznańban.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Henryk Wieniawski két igen nehéz hegedűversenyt komponált. Jól ismert a két etűd sorozata, amely nem hiányozhat a hegedülni tanulók repertoárjából. Az egyszerűbb "10 Etudes-Caprices"-t két hegedűre komponálta, a „L'Ecole Moderne” pedig speciális technikák fejlesztésére íródott. Az opus 16-os Scherzo-Tarantella és a 17-es számú Legenda gyakran hallható a koncertpódiumokon. Népszerű művei közé tartozik a hegedűre és zongorára komponált Mazurkák és Polonézek, amelyek igen nehéz technikai feladatok elé állítják az előadóművészt, mert balkéz pizzicatót, nagy ugrásokat, üveghangokat, kettős fogásokat tartalmaznak. A gyakran "orosz vonófogás"-nak nevezett technika, amelyet Wieniawski fejlesztett ki, (majd később tanítványai, Jascha Heifetz és Nathan Milstein tökélesítettek) tette lehetővé e rendkívüli technikai feladatok teljesítését - ez egy merevnek tűnő vonókezelés, ami képessé tette az úgynevezett "repülő staccato" (staccato volante) lejátszására.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Publikált művei opus-számmal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Grand Caprice Fantastique, Op. 1
  • Allegro De Sonate, Op. 2
  • Souvenir de Posen, Mazurka, Op. 3
  • Polonaise de Concert No. 1, Op. 4
  • Adagio Elegique, Op. 5
  • Souvenir de Moscow, 2 Russian Romances, Op. 6
  • Capriccio-Valse, Op. 7
  • Grand Duo Polonaise For Violin and Piano, Op. 8
  • Romance sans Paroles et Rondo Elegant, Op. 9
  • L'Ecole Moderne, 10 Etudes-Caprices For Violin Solo, Op. 10
  • Le Carnaval Russe, Improvisations and Variations, Op. 11
  • 2 Mazurkas De Salon, Op. 12
  • Fantasie Pastorale, Op. 13
  • Violin Concerto No. 1 (Wieniawski)|Concerto No. 1 In F# Minor, Op. 14
  • Theme Original Varie, Op. 15
  • Scherzo-Tarantelle, Op. 16
  • Légende, Op. 17
  • Etudes-Caprices Na Dwoje Skrzypiec, Op. 18
  • 2 Mazurkas, Obertasse et Le Menetrier, Op. 19 (NB No 2 is known as both 'The Bagpipe Player' [ABRSM Vln Gr VIII Syllabus], and 'The Village Fiddler'[Naxos Records])
  • Fantasie Brillante sur Gounod's "Faust", Op. 20
  • Polonaise Brillante, Op. 21
  • Violin Concerto No. 2 (Wieniawski)|Concerto No. 2 In D Minor, Op. 22
  • Gigue in E Minor, Op. 23
  • Fantasie Orientale, Op. 24

Nem publikált és opus-szám nélküli művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wariacje na Temat Własnego Mazurka (ok. 1847)
  • Aria z Wariacjami E-Dur (przed 1848)
  • Fantazja i Wariacje E-Dur (1848)
  • Nocturne Pour Violon Seul (1848)
  • Romance (ok. 1848)
  • Rondo Alla Polacca E-Moll (1848)
  • Duo Concertant na Temat z Opery "Łucja z Lammermooru" Donizettiego (ok. 1850)
  • Duo Concertant na Temat Hymnu Rosyjskiego A. Lwowa (ok. 1850)
  • Duo Concertant na Temat Rosyjskiej Melodii Ludowej (ok. 1850)
  • Fantazja na Temat z Opery "Prorok" Meyerbeera (ok. 1850)
  • Mazur Wiejski (ok. 1850)
  • Fantazja na Temat z Opery "Ryszard Lwie Serce" Gretry'Ego (ok. 1851)
  • Duet na Tematy Finlandzkich Pieśni (ok. 1851)
  • Dwa Mazurki (1851)
  • Marsz (1851)
  • Wariacje na Temat Hymnu Rosyjskiego (ok. 1851)
  • Wariacje na Temat "Jechał Kozak Zza Dunaju" (ok. 1851)
  • Kujawiak A-Moll (1853)
  • Wariacje na Temat Hymnu Austriackiego (1853)
  • Rozumiem, pieśń na głos z fortepianem (1854)
  • Souvenir de Lublin, polka koncertowa (ok. 1855)
  • Fantazja na Temat z Opery "Lunatyczka" Belliniego (ok. 1855)
  • Wspomnienie z San Francisco (ok. 1874)
  • Kujawiak C-Dur
  • Polonaise Triomphale
  • Reverie Fis-Moll na Altówkę i Fortepian

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]