Henry Eyring

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henry Eyring
Életrajzi adatok
Született 1901. február 20.
Colonia Juárez,
Elhunyt 1981. december 26.
Salt Lake City,
Nemzetiség USA amerikai
Állampolgárság USA
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
University of Arizona, University of California, Berkeley
Pályafutása
Szakterület

Bányamérnök, kémikus, metallurgia

fizika
Kutatási terület kémia
Tudományos fokozat PhD
Munkahelyek
1931: Princeton University, 1946: Utah University: dékán
Tudományos publikációk száma több mint 100
Szakmai kitüntetések
Wolf Prize in Chemistry (1980), National Medal of Science (1966)

Henry Eyring (1901. február 20.1981. december 26.) egyesült államokbeli elméleti kémikus. Legfőbb munkássága a kémiai reakciósebesség kutatása.

Termékeny írói munkássága során több mint 100 tudományos cikket, tíz tudományos könyvet írt, és néhány könyvet a tudomány és vallás viszonyáról.

1980-ban Wolf-díjat kapott (kémia), 1966-ban „National Medal of Science” (Nemzeti Tudományos Díj) díjat kapott az átmenetiállapot-elmélet kidolgozásáért, mely a 20. századi kémia egyik legfontosabb eredménye volt.

Számos más kémikus kapott később Nobel-díjat, kiknek munkássága az átmenetiállapot-elméleten alapult, és sokan meglepődtek, hogy Eyring nem részesült a díjban.[1].

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia nyilvánvalóan nem értette meg Eyring elméletét, majd már késő volt a díj odaítélésre (csak élőknek adományoznak Nobel-díjat).

Az Akadémia Berzilius-díjat adományozott 1977-ben, részbeni kompenzációként.[2]

1963-ban megválasztották az American Chemical Society (Amerikai Kémikusok Társasága) elnökének, és 1965-ben az Association for the Advancement of Science (Egyesület a Tudományos Fejlődésért) elnökének.

Életút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eyring harmadik generációs mormon, Mexikóban született, és élete első 11 évét egy mormon közösségben élte le. 1912-ben Eyring és 4200 társa menekülni kényszerült a mexikói forradalom alatt, és El Pasóba (Texas) került. Innen Pimába került, ahol elvégezte a gimnáziumot, kiemelkedő tehetséget mutatott a matematika és más tudományok iránt.

Édesapja az egyik utolsó generációhoz tartozott, akik poligámiában éltek. Édesapja 1954-ben meghalt.

Eyring állami ösztöndíjjal elvégezte az egyetemet (Arizona), ahol bányamérnökségből, metallurgiából és kémiából szerzett képesítést. 1972-ben doktori fokozatot nyert a berkeley-i University of California egyetemen. A doktori disszertáció témája: Az alfa részecskék viselkedése ionizációs körülmények között.

Ezután, 1931-ben, a Princeton University meghívta instruktornak. 1946-ig dolgozott a Princetonon [3] 1946-tól a utahi egyetem dékánja. Tiszteletére a utahi egyetem kampuszát róla nevezték el.

Három gyermeke van, Edward M. „Ted” Eyring, a utahi egyetem kémia professzora, Henry B. Eyring, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza első elnöke, Harden B. Eyring, Utah állam közigazgatásánál felsőoktatási adminisztrátor.

Róla nevezték el az Eyring-egyenletet, vagy más néven Eyring–Polányi-egyenletet, mely a reakciókinetikában a reakciósebesség és a hőmérséklet közötti kapcsolatot írja le.

Vallásos hite[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eyring tagja volt az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának, és különféle pozíciókat töltött be az egyházában.

A vallás és a tudomány kapcsolatáról a véleménye: „Van konfliktus vallás és tudomány között? Isten fejében nincs, de az emberek fejében gyakorta van.”

Eyring tudományos publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eyring több mint 100 tudományos publikációt készített.

Eyring díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • AAAS Newcomb Cleveland Prize (1932)
  • Bingham Medal (1949) /Bingham-medál/
  • Peter Debye Award (1964) / Peter Debye-díj/
  • National Medal of Science (1966) /Nemzeti Tudományos-medál/
  • Irving Langmuir Award (1967) / Irving Langmuir-díj/
  • Linus Pauling Award (1969 /Linus Pauling-díj/
  • Elliott Cresson Medal (1969) / Elliott Cresson-medál/
  • T. W. Richards Medal (1975) / T. W. Richards-medál/
  • Priestley Medal (1975) / Priestley-medál/
  • Berzelius Medal (1979) / Berzelius-medál/
  • Wolf Prize (1980) /Wolf-díj/

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. G.B. Kauffman; The Nobel Centennial 1901—2001; Chem. Educator 2001, 6, 370—384
  2. "The Nobel Prize in Chemistry: The Development of Modern Chemistry". Nobelprize.org. Retrieved 12 Jun 2010.
  3. AAAS - The World's Largest General Scientific Society