Henry Eyring
| Henry Eyring | |
| Életrajzi adatok | |
| Nemzetiség |  amerikai |
| Állampolgárság | USA |
| Született | Colonia Juárez, 1901. február 20. |
| Elhunyt | Salt Lake City, 1981. december 26. |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény |
University of Arizona, University of California, Berkeley |
| Pályafutása | |
| Szakterület |
Bányamérnök, kémikus, metallurgia fizika |
| Kutatási terület | kémia |
| Tudományos fokozat | PhD |
| Munkahelyek | |
| 1931: Princeton University, | 1946: Utah University: dékán |
| Tudományos publikációk száma | több mint 100 |
| Szakmai kitüntetések | |
| Wolf Prize in Chemistry (1980), National Medal of Science (1966) | |
Henry Eyring (1901. február 20. –1981. december 26.) egyesült államokbeli elméleti kémikus. Legfőbb munkássága a kémiai reakciósebesség kutatása.
Termékeny írói munkássága során több mint 100 tudományos cikket, tíz tudományos könyvet írt, és néhány könyvet a tudomány és vallás viszonyáról.
1980-ban Wolf-díjat kapott (kémia), 1966-ban „National Medal of Science” (Nemzeti Tudományos Díj) díjat kapott az átmenetiállapot-elmélet kidolgozásáért, mely a 20. századi kémia egyik legfontosabb eredménye volt.
Számos más kémikus kapott később Nobel-díjat, kiknek munkássága az átmenetiállapot-elméleten alapult, és sokan meglepődtek, hogy Eyring nem részesült a díjban.[1].
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia nyilvánvalóan nem értette meg Eyring elméletét, majd már késő volt a díj odaítélésre (csak élőknek adományoznak Nobel-díjat).
Az Akadémia Berzilius-díjat adományozott 1977-ben, részbeni kompenzációként.[2]
1963-ban megválasztották az American Chemical Society (Amerikai Kémikusok Társasága) elnökének, és 1965-ben az Association for the Advancement of Science (Egyesület a Tudományos Fejlődésért) elnökének.
Tartalomjegyzék |
Életút [szerkesztés]
Eyring harmadik generációs mormon, Mexikóban született, és élete első 11 évét egy mormon közösségben élte le. 1912-ben Eyring és 4200 társa menekülni kényszerült a mexikói forradalom alatt, és El Pasóba (Texas) került. Innen Pimába került, ahol elvégezte a gimnáziumot, kiemelkedő tehetséget mutatott a matematika és más tudományok iránt.
Édesapja az egyik utolsó generációhoz tartozott, akik poligámiában éltek. Édesapja 1954-ben meghalt.
Eyring állami ösztöndíjjal elvégezte az egyetemet (Arizona), ahol bányamérnökségből, metallurgiából és kémiából szerzett képesítést. 1972-ben doktori fokozatot nyert a berkeley-i University of California egyetemen. A doktori disszertáció témája: Az alfa részecskék viselkedése ionizációs körülmények között.
Ezután, 1931-ben, a Princeton University meghívta instruktornak. 1946-ig dolgozott a Princetonon [3] 1946-tól a utahi egyetem dékánja. Tiszteletére a utahi egyetem kampuszát róla nevezték el.
Három gyermeke van, Edward M. „Ted” Eyring, a utahi egyetem kémia professzora, Henry B. Eyring, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza első elnöke, Harden B. Eyring, Utah állam közigazgatásánál felsőoktatási adminisztrátor.
Róla nevezték el az Eyring-egyenletet, vagy más néven Eyring–Polányi-egyenletet, mely a reakciókinetikában a reakciósebesség és a hőmérséklet közötti kapcsolatot írja le.
Vallásos hite [szerkesztés]
Eyring tagja volt az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának, és különféle pozíciókat töltött be az egyházában.
A vallás és a tudomány kapcsolatáról a véleménye: „Van konfliktus vallás és tudomány között? Isten fejében nincs, de az emberek fejében gyakorta van.”
Eyring tudományos publikációi [szerkesztés]
Eyring több mint 100 tudományos publikációt készített.
Eyring díjai [szerkesztés]
- AAAS Newcomb Cleveland Prize (1932)
- Bingham Medal (1949) /Bingham-medál/
- Peter Debye Award (1964) / Peter Debye-díj/
- National Medal of Science (1966) /Nemzeti Tudományos-medál/
- Irving Langmuir Award (1967) / Irving Langmuir-díj/
- Linus Pauling Award (1969 /Linus Pauling-díj/
- Elliott Cresson Medal (1969) / Elliott Cresson-medál/
- T. W. Richards Medal (1975) / T. W. Richards-medál/
- Priestley Medal (1975) / Priestley-medál/
- Berzelius Medal (1979) / Berzelius-medál/
- Wolf Prize (1980) /Wolf-díj/
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
- http://mormonscientist.org/
- Eyring-egyenlet
- Princetoni Egyetem
- http://berkeley.edu/
- Reakciósebesség
- Reakciósebességi állandó
- Statisztikus mechanika
Források [szerkesztés]
- ↑ G.B. Kauffman; The Nobel Centennial 1901—2001; Chem. Educator 2001, 6, 370—384
- ↑ "The Nobel Prize in Chemistry: The Development of Modern Chemistry". Nobelprize.org. Retrieved 12 Jun 2010.
- ↑ AAAS - The World's Largest General Scientific Society
