Heidl György

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heidl György
Született1967. szeptember 16. (56 éves)[1][2]
Várpalota[2]
Állampolgárságamagyar
Gyermekeinégy gyermek
Foglalkozása
  • esztéta
  • filozófiatörténész
Tisztsége
Iskolái
Tudományos pályafutása
Tudományos fokozat
Sablon • Wikidata • Segítség

Heidl György (Várpalota, 1967. szeptember 16. – ) magyar esztéta, filozófiatörténész, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia doktora (2020).

Életpályája[szerkesztés]

Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el.[3] 1986-ban érettségizett a Thuri György Gimnáziumban.[4][5] 1993-ban diplomázott a Janus Pannonius Tudományegyetem magyar-esztétika szakán.[4] Ezután a Közép-európai Egyetem medievisztika szakán végzett 1997-ben. 1993–1999 között egyetemi tanársegéd volt a Pécsi Tudományegyetem Esztétika Tanszékén.[4] 1999–2002 között egyetemi adjunktus volt.[4] 2000-ben PhD fokozatot szerzett a CEU-n. 2000 óta a Patrisztika Központ alapító munkatársa. 2002–2018 között egyetemi docens volt. 2003 óta az Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszék tanszékvezetője. 2012-ben habilitált a Debreceni Egyetemen filozófiából. 2014 óta a Pécsi egyházmegye kulturális, tudományos és kommunikációs tevékenységének irányítója. 2015 óta a Pécsi egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézet igazgatója. 2015–2017 között a Pécsi egyházmegye kommunikációs, tudományos és kulturális igazgatója volt.[6] 2018-tól egyetemi tanár. 2019 óta a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja.[7][8]

Tagja a Nemzetközi Patrisztikus Társaságnak, a Magyar Patrisztikus Társaságnak, melynek alapító tagja és egyúttal elnökségi tagja is; tagja a Magyar Filozófiai Társaságnak és a Magyar Ókortudományi Társaságnak.

Kutatási területe az ókeresztény irodalom, a teológia és művészet, valamint a késő-antik filozófiai iskolák, az újplatonikusok, illetve az antik és középkori művészet- és szépségelmélet.

Családja[szerkesztés]

Felesége, Herczeg Zsuzsanna középiskolai tanár. Négy gyermekük született: három leányuk és egy fiuk van.[3]

Művei[szerkesztés]

[9]

  • A betű öl, a szellem éltet. Órigenész: Tizenhat homília a Teremtés könyvéhez (Latinból fordította, szerkesztette, az előszót írta) (Budapest, 1999)[4]
  • Szent Ágoston: A hit és a hitvallás. Három előadás. (Latinból fordította, jegyzeteket, magyarázatokat írta.) (Kolozsvár, 1999)[4]
  • Rotterdami Erasmus: Enchiridion militis christiani. Kézikönyv Krisztus katonájának (Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta.) (Budapest, 2000)[4]
  • Szent Ágoston megtérése: Egy fejezet az origenizmus történetéből (2001)
  • Octavius (közreműködő, 2001)
  • A keresztény tanításról (közreműködő, 2002)
  • A Teremtés könyvéről a manicheusok ellen (közreműködő, 2002)
  • Szent Jeromos élete, írásai és vitái (közreműködő, 2002)
  • Magyarázatok a hitvalláshoz (közreműködő, 2003)
  • Ami Istenben láthatatlan: Kellermayer Miklós sejtkutatóval beszélget Heidl György (közreműködő, 2004)
  • Szent Ágoston misztikája (közreműködő, 2004)
  • Akéda: Ábrahám és Izsák története az egyházatyák értelmezésében (közreműködő, 2004)
  • A jelenségek megőrzése: értekezés a fizikaelmélet fogalmáról Platóntól Galileiig (közreműködő, 2005)
  • A keresztény és a szirének (patrisztikus tanulmányok, 2005)
  • Hogy hitem legyen (közreműködő, 2005)
  • Lovasi András-Lackfi János: Heidl György dalai (2007)
  • Homíliák a Teremtés könyvéhez (közreműködő, 2010)
  • Érintés: szó és kép a korai keresztény misztikában (2011)
  • A keresztény tanításról (közreműködő, 2012)
  • A jelenlét vonzásában Szent Ambrus Izsákról és a lélekről (bevezető, fordítás és kommentár, 2012)
  • Katolikus szemmel: net-lapok (2013)
  • Mária Magdolna megfordulása (2013)
  • Lelki alakformálás: Szent Ágoston beavató beszédei (2015)
  • „Csont az én csontomból”: a házasság misztériuma (2017)
  • Kezdet és vég: Poetovio-i Victorinus a Teremtés könyvéről és a Jelenések könyvéről (közreműködő, 2017)
  • Száraz kavics (esszék, 2019)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  2. ↑ a b MTA köztestületi tagok adatbázisa (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 12.)
  3. ↑ a b Pécsi Újság
  4. ↑ a b c d e f g h Veszprém megyei életrajzi lexikon
  5. ↑ Thuri György Gimnázium
  6. ↑ Jezsuita Kiadó
  7. ↑ Heidl György a pécsi bölcsészkar új dékánja - Szabad Pécs
  8. ↑ Adatlapja a PTE BTK honlapján
  9. ↑ [1]
  10. ↑ a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Heidl_György&oldid=26458278”