Hegedűs Gyula (újságíró)
Hegedűs Gyula | |
Született | 1887. március 22. Szeged |
Elhunyt | 1953. október 9. (66 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Hegedűs Tamás |
Foglalkozása | újságíró |
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem ( – 1900-as évek) |
Sírhelye | Farkasréti temető (28. parcella, 1. sor., 191-192. sírhely)[1][2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hegedűs Gyula (Szeged, 1887. március 22. – Budapest, 1953. október 9.) újságíró.
Életpályája
A budapesti egyetemen folytatott jogi tanulmányait követően 1906-tól a Budapesti Napló, 1907-től a Pesti Napló munkatársaként dolgozott. 1914-től a Budapesti Hírlap fővárosi rovatának vezetője, majd 1919-től a lap helyettes szerkesztője volt. 1920-ban részt vett a Magyarság megalapításában, annak szerkesztője, majd felelős szerkesztője. A lapot 1938-ban a hungaristák vették át. Miután Hegedűs Gyula Pethő Sándorral megalapította a Magyar Nemzetet, annak volt a felelős szerkesztője 1942-ig. 1941-től egyidejűleg A Mai Nap felelős szerkesztője. 1945-től visszatért a Magyar Nemzethez, ahol felelős szerkesztő, majd főszerkesztő volt 1950-ig.
Társadalmi megbizatásai
- az Újságírók Szanatórium Egyesületének elnöke,
- a Magyar Újságírók Egyesületének és az Otthon Írók és Hírlapírók Körének alelnöke.
Főbb művei
- Strófák három macskáról (novellák, Bp., 1905);
- Pesti mesék (Bp., 1908).