Hazzi-hegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hazzi-hegy
Elhelyezkedése
Hazzi-hegy  (Törökország)
Hazzi-hegy
Hazzi-hegy
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 35° 57′ 09″, k. h. 35° 58′ 010″Koordináták: é. sz. 35° 57′ 09″, k. h. 35° 58′ 010″

A Hazzi-hegy (akkád baʾlişapûna, ugariti şpn, görög Κασιος) a Földközi-tenger partján, Antiokheiához közel fekvő magaslat ókori, hettita neve. A név a klasszikus ókorban is fennmaradt a görög Kasziosz, latin Casius formában. Ma Törökország része, neve Keldağ vagy Akraa-hegy. A Viharisten (Tarhuntasz vagy Teszub) egyik állandó jelzője: DIM ḪUR.SAGḫa(-az)-zi, azaz a Hazzi Ura, a Panamuva-sztélén Hadad hegye.

Fontos szerepet játszik több mitológiai történetben, mindenekelőtt a Kumarbi-ciklusban. Kumarbi egyébként is szoros kapcsolatban áll a hegyekkel (lásd Vaszitta terhessége), de a hegyek tisztelete általános volt a hettitáknál (lásd Peruvasz). Az Ének Ullikummiról című mítoszban Taszmiszusz és Szauszga e hegyről kémlelik ki Ullikummit. A Hazzi-hegy fontossága valószínűleg abból ered, hogy a tengerparti magaslatról ténylegesen jó kilátás nyílt a partra és a tengerre, kitűnő megfigyelőhely lehetett, ezen kívül az Orontész Anatólia természetes déli határaként szolgált, így a „messze föld” jelzésére is kiválóan alkalmas. Nem véletlen, hogy a későbbi korokban a hegyen szinte mindig vár állt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Burney, Charles Allen. Historical Dictionary of the Hittites. Maryland, USA: Scarecrow Press. ISBN 0-8108-4936-4 (2004) 
  • Haas, Volkert: Die hethitische Literatur: Texte, Stilistik, Motive, Walter de Gruyter GmbH. 2006. ISBN 3110188775
  • Kirk, G. S.: Myth: its meaning and functions in ancient and other cultures, University of California Press, 1970.
  • Smith, Mark S.: The early history of God: Yahweh and the other deities in ancient Israel, Eerdmans Publishing Co. 2. [1990] 2002.
  • Wasilewska, Ewa: Creation stories of the Middle East, Jessica Kingsley Publishers Ltd. 2000. ISBN 1853026816

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap