Harmonikus közép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Két pozitív szám közepei. A harmonikus közepet a lila H jelöli

N db pozitív szám harmonikus közepe a számok reciprokaiból számított számtani közép reciproka. A harmonikus közepet általában H betűvel jelöljük.

H(a_1;...;a_n)=\frac{1}{\frac{\frac{1}{a_1}+...+\frac{1}{a_n}}{n}}=\frac{n}{\frac{1}{a_1}+...+\frac{1}{a_n}}

Az elnevezés onnan adódik, hogy a harmonikus sorban:

1+\frac{1}{2}+\frac{1}{3}+\frac{1}{4}+\cdots

a másodiktól kezdve minden tag a két szomszédjának harmonikus közepe.

Tartalomjegyzék

Kapcsolata más közepekkel [szerkesztés]

A harmonikus közép, miként a számtani és a mértani közép, a hatványközepek egy speciális példája. Nevezetesen, a harmonikus közép a -1-hez tartozó hatványközép. Több szám harmonikus közepe inkább a kisebb számok felé húz; ezzel a nagy számok hatása csökken, és a kis számoké megnő. Sokszor tévesen a számtani közepet használják olyan esetekben, amik harmonikus közepet kívánnak,[1] de az nem ad pontos eredményt, az túl nagy lesz, és csak felső becslésnek jó. A lenti sebességpéldában a számtani közép 50-et ad, holott a pontos érték 48.

Két szám harmonikus közepe [szerkesztés]

H(a; b) = \frac{2}{\frac{1}{a}+\frac{1}{b}} = \frac{2}{\frac{a+b}{a \cdot b}} = \frac{2ab}{a+b}

Két szám harmonikus közepét ez utóbbi alakban szoktuk felírni.

Ha az a és b pozitív számok számtani közepét A = (a + b)/2, mértani közepét G = \sqrt{a b} jelöli, akkor felírhatók az összefüggések:

H = \frac {G^2} {A}

és

G = \sqrt{A H}

továbbá

H \leqslant G \leqslant A

Ez az utóbbi egyenlőtlenség több pozitív szám közepeire is érvényes. Ha az adott pozitív számok halmaza nem üres, és minden eleme egyenlő, akkor ez az egyenlőtlenség egyenlőséggel teljesül.

Súlyozott harmonikus közép [szerkesztés]

Legyenek x_1, ..., x_n a megadott számok, és adva legyenek rendre a w_1, ..., w_n súlyok. Ekkor az x_1, ..., x_n számok harmonikus közepe a w_1, ..., w_n súlyok szerint:

\frac{\sum_{i=1}^n w_i }{ \sum_{i=1}^n \frac{w_i}{x_i}}.

A közönséges harmonikus közép akkor adódik, ha minden súly 1.

Fizikai alkalmazásai [szerkesztés]

Ellenállások [szerkesztés]

Két párhuzamosan kapcsolt ellenállás eredője a két ellenállás harmonikus közepének a fele. Például egy 40Ω-os és egy 60Ω-os ellenállás helyettesíthető két 48Ω-os ellenállással, amik együtt egy 24Ω-os ellenállásnak felelnek meg.

A sorba kapcsolt ellenállások ellenben a számtani közepüknek megfelelő ellenállással helyettesíthetők, és az eredő ellenállás az ellenállások összege lesz.

Átlagsebesség [szerkesztés]

A harmonikus közepet a fizikában többek között átlagsebesség kiszámítására használhatjuk, ha az adott sebességekkel ugyanannyi utakat tettünk meg.

Ha egy jármű két pont közötti utat n-szer rendre v_1; v_2; ... ;v_n sebességekkel tette meg, akkor az átlagsebesség ezen sebességek harmonikus közepe: H(v_1;...;v_n)=\frac{n}{\frac{1}{v_1}+...+\frac{1}{v_n}}

Bizonyítás [szerkesztés]

Legyen a két pont távolsága s, és az út megtételéhez szükséges idők rendre t_1; t_2; ... ;t_n. Ekkor az átlagsebesség definíciója szerint:

v_{\acute{a}tlag} = \frac{n \cdot s}{ t_1 + t_2 + ... + t_n }

Minden i-re (i\le n; i\in\mathbb{Z^+} ) t_i = \frac{s}{v_i}, ezért

v_{\acute{a}tlag} = \frac{n \cdot s}{ \frac{s}{v_1} + \frac{s}{v_2} + ... + \frac{s}{v_n} }

s-sel való egyszerűsítés után kapjuk, hogy

v_{\acute{a}tlag} = \frac{n}{\frac{1}{v_1}+...+\frac{1}{v_n}}

Pénzügyi alkalmazásai [szerkesztés]

A harmonikus közepet arányok átlagolásához használják. A számtani közép a két adatsor közül nagyobb súlyt juttatna a kisebbnek; a harmonikus közép viszont minden adatot ugyanolyan súllyal tekint, akármelyik adatsorból való is légyen.[2]

Alkalmazások más területeken [szerkesztés]

A hidrológiában a különböző áteresztőképességű rétegekre merőleges áteresztőképesség az áteresztőképességek harmonikus közepe. A rétegekkel párhuzamos áteresztőképesség azonban a számtani középpel számítható.

Az üzemanyag-felhasználást rendszerint két mértékegységben mérik: a mérföld per gallonban (mpg), és a liter per 100 kilométerben. Az egyik mértékegységben kifejezett átlagos üzemanyag-felhasználások kifejezhetők a megfelelő szorzóval és az üzemanyag-felhasználások harmonikus közepével.

A harmonikus közép az együttes munkavégzés idejének kiszámításához is felhasználható. Példa: Egy medencét két csap külön-külön négy, illetve hat óra alatt tölt fel. Mennyi idő alatt tölti fel a két csap együtt? a válasz: (6 · 4)/(6 + 4) óra, azaz 2,4 óra alatt töltik fel együtt.

A statisztikai két mintás t-próbában, amikor is azt kell eldönteni két adatsorról, hogy ugyanaz-e a várható érték, akkor a t statisztika képletében szerepel egy \sqrt{\frac{mn}{m+n}} szorzó, ahol m és n a két minta elemszáma.

Források [szerkesztés]

  1. Statistical Analysis, Ya-lun Chou, Holt International, 1969, ISBN 0-03-073095-3
  2. "Fairness Opinions: Common Errors and Omissions" in The Handbook of Business Valuation and Intellectual Property Analysis (McGraw Hill, 2004)