Hajnik
Koordináták: é. sz. 48° 36′ 50″, k. h. 19° 08′ 00″ Hajnik (szlovákul: Hájniky) Szliács városrésze, 1960-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Fekvése
Szliács nyugati városrésze a Garam jobb partján, egybeépült Garamhalászival. A legnagyobb Szliács három kataszteri területe közül, területe 25,62 km².[1]
Története
A falu helyén már a 6. században szláv település volt. A falu neve 1250-ben „Villa Custodum silvarum” alakban tűnik fel először. Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt templomát már 1263-ban említik. A 14. századtól a zólyomi váruradalom birtoka. A falu lakói 1550 körül evangélikusok lettek. 1582 és 1657 között a töröknek fizetett adót. 1621-ben a Bezegh család lett itt társbirtokos. (Címeres levelüket 1617-ben kapták.) 1626-ban a törökök felégették. Plébániáját 1675-ben a katolikusok kapták meg, ettől kezdve a falu protestánsai a közeli Garamszegre jártak át istentiszteletre. 1828-ban 63 házában 461 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és fazekas mesterséggel foglalkoztak. 1876-ban egy tűzvészben az egész település leégett.
Vályi András szerint "HAJNIK. Tót falu Zólyom Várm., földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize mellett, ’s az Uraságnak kastéllyával ékes. Határját meg szokta Garam vize önteni, legelője elég, határja síkos, és termékeny, fája tűzre, és épűletre van, a’ Zólyomi, Szelmetzi, Körmötzi piatzoktól nints meszsze. " [2]
Fényes Elek szerint "Hajnik, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan mellett, a szliácsi fürdőhez 20 percznyi távolságra, termékeny kies vidéken: 132 kath., 329 evang. lak. Kat. paroch. templom. F. u. a kamara. Ut. p. Bucsa."[3]
1910-ben 696, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
1960-ban Garamhalászival egyesítették Sliač néven.
Nevezetességei
- Gótikus Szent Miklós temploma 1263-ban már állt. Kéthajós templom háromoldalú apszissal, 15. századi részletekkel.
- Kétemeletes kastélya a 15.-16. században épült.
Kapcsolódó szócikkek
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.