Hüvelyk (mértékegység)
A hüvelyk hosszúság-mértékegység. Jelölése: ″
1″ = 2,54 cm. Ez az úgynevezett nemzetközi hüvelyk, amelyet 1958-ban határoztak meg. A különböző történelmi változatok 2,0–3,1 cm között mozogtak.
Elnevezései más nyelveken: latinul: digitus (ejtsd 'digitusz'), illetve latinul: pollex (ejtsd: 'poleksz'), latinul: uncia, németül: Zoll (ejtsd 'col'), angolul: inch (ejtsd 'incs'), franciául: pounce. Az angol és a francia elnevezés a latin uncia (tizenketted) elnevezésből ered.
Etimológia[szerkesztés]
A magyar „hüvelyk” szavunk egy kicsinyítő képzős alak – vélhetőleg azt a hüvelyhez hasonló ujjvédőt, az íjászgyűrűt jelentette eredetileg, amit a régi magyarok nyilazáshoz viseltek a hüvelykujjukon a keleti típusú, hüvelykujjas íjfeszítés miatt.[1]
Története[szerkesztés]
A római eredetű mértékegység egész Európában általánosan használatban volt. Magyarországon a 13. századtól alkalmazták.
A hüvelyk nem a tízesen, hanem az egyik korábbi számrendszeren, a tizenkettesen alapul, egy lábnak a 12-ed része. Klasszikusan egy hüvelyk 12 vonalból állt (line, 1824 óta nem használják)[2] de a vonal a hüvelyk többféle (10-ed, 12-ed, 16-od, 40-ed) részét is jelenthette. Manapság az angolszász alapú 16-od részt látni a legtöbb mérőszalagon.
Főleg kézművesek, ácsok, asztalosok, műszaki szakemberek körében elterjedt a hüvelyk német eredetű neve, a col: colos deszka, colos szeg, colstok, 20 colos gumi, 15 colos (vagyis 15″-os) képernyő stb.[3]
Történelmi változatai[szerkesztés]
- angol hüvelyk (2,54 cm)
- bányahüvelyk, selmeci hüvelyk (2,798 cm) 1/72 bányaöl
- bécsi hüvelyk (2,634 cm) 1/72 bécsi öl
- erdélyi hüvelyk (2,591 cm)
- erődítményhüvelyk (2,701 cm)
- királyi hüvelyk (2,60 cm)
- mérnöki hüvelyk (1,97 cm) 1/12 láb
- pozsonyi hüvelyk (3,18 cm)
Nem európai rendszerek[szerkesztés]
- Az ókori egyiptomi hüvelyk hossza kb. 1,9 cm volt és 18 részre osztották. Huszonnyolc ilyen hüvelyk volt egy egyiptomi rőf.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dolivai Dorottya: „hüvelyk” (In.: Zaicz Gábor (főszerkesztő): Etimológiai Szótár, Tinta Könyvkiadó, 2006)
- ↑ Magyarországi hossz- és földmértékek
- ↑ Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 616. o. ISBN 963-05-1287-4
- ↑ Hajnóczy Gyula: Az egyiptomi építészet In: Hajnóczy Gyula: Az építészet története — Ókor, 2. kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1969, 89. o.
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
Ez a matematikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
