Görgei György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Logiman (vitalap | szerkesztései) 2019. július 23., 05:48-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Életrajzi adat módosítása: Görgei György 2019. július 19-én elhunyt. Forrás: fia közlése)
Görgei György
Életrajzi adatok
Született1926. július 23. (97 éves)
Budapest
Elhunyt2019. július 19. (92 évesen)[1]
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Pályafutás
DíjakLiszt Ferenc-díj (1969)
Tevékenységkarmester
SablonWikidataSegítség

Görgei György (Budapest, 1926. július 23.2019. július 19.) Liszt Ferenc-díjas magyar karmester, érdemes és kiváló művész.

Élete, munkássága

Zenei tanulmányait 7 éves korában kezdte. Zeneszerzési tanulmányait gimnazistaként kezdte. A Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában tanult Sugár Rezsőnél, Farkas Ferencnél, Sándor Frigyesnél.

Karmesteri pályafutását 1949-ben a Néphadseregben kezdte. 1982-ben ezredesi rangban vonult nyugdíjba.

1957-ben és 1958-ban a Szegedi Nemzeti Színház első karmestere.

1959-től a Néphadsereg Művészegyüttesének karmestere, majd az Együttes művészeti vezetője. A magyar ének-, zene-, színház- és tánckultúra magas színvonalú produkcióit vitte színpadra, laktanyákba és művelődési házakba, színházakba és a Zeneakadémiára, közeli és távoli országokba Romániától Peruig, Koreától Mexikóig, Egyiptomtól Kubáig, Örményországtól Algériáig. Számtalan klasszikus zenei koncertet adott a Magyar Rádió és a MÁV Szimfonikus Zenekar élén. Számos rádiójáték kísérőzenéjét vezényelte. 1984-ben és 1985-ben zenekari tanárként és karmesterként működött Szíriában.

Életcélul tűzte ki a katonák közötti zenei ismeretterjesztést. Kora legnagyobb zeneszerzőit, előadóművészeit, zenetudósait nyerte meg a koncertjein való közreműködésre Kodály Zoltántól Szabolcsi Bencéig.

Kiemelkedő módon patronálta kora kortárs zeneszerzőit. 12 éven keresztül minden évben nagyzenekarra és kórusra készült új művek bemutatóit vezényelte a Zeneakadémia nagytermében. Felkérésére egyebek mellett Petrovics Emil, Szokolay Sándor, Lendvay Kamilló, Aram Hacsaturjan írt új műveket. E koncertek rádió és TV közvetítései széles hallgatói és nézői körhöz juttatták el a kortárs zeneművészet értékeit.

Az általa bemutatott művek:

Szőnyi Erzsébet: Firenzei tragédia - opera, 1967

Sugár Rezső: Acis és Galathea - zenekari fantázia, 1969

Szokolay Sándor-Balassi Bálint: Vitézi ének - kantáta, 1971

Petrovics Emil-Maár Gyula-Illyés Gyula: II. kantáta, 1972

Sárai Tibor-Váci Mihály: Jövőt faggató ének - kantáta, 1973

Farkas Ferenc-Kassák Lajos: Bontott zászlók - oratórium, 1974

Láng István-Ágh István: Csillagra törők - kantáta, 1975

Balázs Árpád-Illyés Gyula: A tél lebírása - kantáta, 1975

Lendvay Kamilló-Kőháti Zsolt: Pro libertate - kantáta, 1976

Aram Hacsaturjan-Garai Gábor: Hősök emlékezete - oratórium, 1976

Szőnyi Erzsébet: Népdalkantáta, 1979

Aulis Sallinen: Dies irae - oratórium, 1979

A Magyar Zeneművészek Szövetségének az elnökségi tagjaként itthon és külföldön képviselte a magyar zenei életet.

Könyvei

  • Thália katonái, 1969

Díjai, elismerései

Források

  • Görgei György saját kezű önéletrajza
  1. MusicBrainz