Gyaur

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gyaur szó az arab káfir كافر (jelentése: az igazság elfedője, Allah irgalmának elhárítója) szó perzsa, török és szerb közvetítésével a magyar nyelvbe érkezett alakja. Jelentése: nem-muszlim. A török hódoltság hivatalos közigazgatási szóhasználata a keresztény alattvalókat nevezte így.[1]

A gyaur szó bizonyos helyzetekben pejoratív lehet (például "gyaur kutya"). Törökországban a nagyon világias déli nagyvárost szokás például "gyaur İzmirként" emlegetni.

Irodalmi használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gárdonyi Géza előszeretettel használja a gyaur szót az Egri csillagokban:

- "Avagy azt véled, nem tudom én, mit mond a Korán a gyaurnak tett esküről?"

- "Tudd meg, ki volt a markodban, ostoba gyaur!"

- "Járámáz gyaur kutyák!"

Másképp hangzik a gyaur szó a muszlimnak született írók, így a Nobel-díjas Orhan Pamuk szájából: „A másik ugyanaz? - A gyaur és a hodzsa meséje” című művében.[2]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]