Ugrás a tartalomhoz

Gerson ben Júda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. január 2., 11:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Forrás)
Gerson ben Júda
Életrajzi adatok
Született960 körül
Metz
Elhunyt1028 vagy 1040 körül
(kb. 70–80 évesen)
Mainz
Ismeretes mint
Nemzetiségzsidó
Pályafutása
Szakterületteológia
Jelentős munkái• Talmudkommentár
• Liturgiai költemények
• Responzumok

Gerson ben Júda, vagy Rabeinu Gerson (héberül: רבנו גרשום 'Tanítónk, Gerson'), (Metz, 960 körül – Mainz, 1028 vagy 1040 körül) az első jelentősebb középkori német nyelvterületen működő hittudós.

Metzben született, de ifjúságát a Francia Királyságban töltötte, tanítója Júda Hakónén (Rabbi Leontin) volt. Később visszatért a Német-római Birodalomba, és Mainzban telepedett le. Iskoláját sok kiváló tanítvány látogatta, többek közt Jákob ben Jakár, Rási későbbi tanítója.

Gerson összeállította a Talmud különböző olvasatainak, variánsainak gyűjteményét. Talmudkommentárt is készített, ennek egy része belekerült a híres vilnai Talmud-kiadásba is, kivonatai pedig a Mizbach Kappára című tószafót gyűjteményben láttak napvilágot. Nyelvezetük nehézkes, nemigen használható kezdő Talmud-tanulmányozók használatára. Gersonnak fennmaradtak a zsidókat ért csapásokról és üldözésekről szóló liturgiai költeményei; valamint a zsidóság vallásos és társadalmi életére vonatkozó rendeletei, amelyek később törvényekké, megmásíthatatlan intézményekké (takánót) váltak, például az egynejűséget illetően. Munkássága nagy mértékben fellendítette az európai zsidók között a Talmud-tanulmányozását, nem csoda ha utódai „Lotharingia bölcsei(Chachmé Lothar) között tartották számon, illetve „A száműzöttek fénye” (héberül: מאור הגולה) melléknevet adták neki.

Magyar nyelvű fordítások

Gerson teljes életműve mindezideig nem rendelkezik magyar nyelvű fordítással. Kisebb szemelvények jelentek meg műveiből:

  • Frisch Ármin: Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1906 (reprint kiadás: Auktor Könyvkiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7780-24-6, 413 p), 266–267. oldal
  • Scheiber Sándor: A feliratoktól a felvilágosodásig – Kétezer év zsidó irodalma (Zsidó irodalomtörténeti olvasmányok), Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, ISBN 963 85697 4 3, 211–212. o.

Források

Kapcsolódó szócikkek