Galya-kilátó
| Galya-kilátó | |
| Péter-hegyese kilátó | |
 | |
| Korábbi nevek: Andezit-kilátó | |
| Település | Mátraszentimre |
| Cím |  Magyarország, Mátra, Galya-tető |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1934 |
| Megnyitás | 1934 |
| Rekonstrukciók évei | 2014–2015 |
| Felhasznált anyagok | mátrai andezit |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | kilátó, bivakszállás |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 960[1][2][3][4], (955)[5] m |
| Magassága | 30 m |
| Torony magassága | 30 m |
| Egyéb jellemzők | |
| Nevezetességei | legmagasabban fekvő kilátó |
| Különlegességek | bivakszállásként is üzemel |
| Elhelyezkedése | |
 Galya-kilátó
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 55′ 05″, k. h. 19° 55′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 05″, k. h. 19° 55′ 20″ | |
 | |
| Galya-kilátó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Galya-kilátó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Galya-kilátó (korábbi nevén Péter hegyese-kilátó) a Galya-tető egyik csúcsán, a 960 méter magas Péter hegyesén áll, az Országos Kéktúra útvonalán található, mely az ország legmagasabban álló, kifejezetten e célból épült kilátója. (Ennél magasabban fekvő építmény az országban egyedül a Kékesen álló TV-torony és kilátó.)
A 30 méter magas tetőterasza 360°-os körpanorámát biztosít;[6] kelet felé a kéklő Bükk látható, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát tájai, északra pedig a szlovák hegyvonulatokat figyelhetjük meg. Tiszta időben a Mecsekig, illetve a Magas-Tátráig is ellátni.[6] A kilátóból a Piszkéstetői Obszervatórium tetejét is látni lehet. Ezen kívül tiszta időben Budapest és a Dunamenti Erőmű három hatalmas kéménye is látszik.
2015-ben elnyerte a Média Építészeti Díját (MÉD) Épület kategóriában és a MÉD közönségdíját is Épület kategóriában.[7] 2016. április 12-én elnyerte a legrangosabb amerikai online magazin az Architizer közönségdíját, amely díjjal a kilátót 2015 legjobb építményei közé sorolták,[8][9] októberben pedig a 2016 American Architecture Prize (AAP) arany fokozatát "restaurálás és felújítás" kategóriában.[10]
Története[szerkesztés]
Az építmény 1934 óta áll, öt évvel a Galyatetői Nagyszálló átadását megelőzően építették.[11] Már kezdettől fogva nagyon népszerű látványosság volt; a híres zeneszerző, Kodály Zoltán is számtalanszor megmászta lépcsőit. Eredeti magassága 17 méter volt,[6][11] a torony tetejét belső csigalépcsőn keresztül közelítették meg a turisták, a tetőn vasketrec óvta őket a leeséstől.[11]
Rekonstrukció (2015)[szerkesztés]
A Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumvezetőként az Egererdő Zrt-vel közös projekt keretében, európai uniós forrásból valósította meg mind a Galya-kilátó, mind pedig a Galyatető Turistacentrum felújításának kivitelezését. Az Országos Kéktúra nyomvonalán található kilátó a kortárs magyar építészet kiválósága, melyet Kovács Csaba vezető építész és Vass-Eysen Áron építész tervezett. Különleges alkotásuk túlmutat a régi kilátószint megemelésén, és a korábban élvezhető látvány visszanyerésén, hiszen a múltbéli romos épületet megmentve sikeresen ötvözték a múltat a jövővel. A kilátóban alkalmazott funkcionális ötleteket, biztonságot szolgáló megoldásokat integrálták olyan elemekkel, amik a felhasznált anyagok textúrái és változásai révén mozgalmasságot, sokszínűséget teremtenek. A hálófülkékbe (bivakokba) épített üvegablakok látványos fényjátékot hoznak létre a napszakok és a külső fényviszonyok változásaiban, mint az építményt körbevevő acélháló is átalakul a környezettel, más arcát mutatja a nyári napfényben, mint zúzmarásan télen.
Az épület[szerkesztés]
A torony teste eredetileg mátrai andezitből készült, melyre a kilátószint megemelése céljából egy 13 méteres magasságú látszóbeton magasítás került, így magassága elérte a 30 métert.[6][12] A vasbeton szerkezet a torony belsejében az eredeti szinteken is folytatódik, és új beton aláalapozáshoz csatlakozik.[6] A magasítás ezüstszürke színe harmonizál a környezetében lévő fák törzsének színével.
A két, egymással párhuzamosan haladó lépcső (melyek közül egyik a fel-, másik a lejutást szolgálja) kívülről csavarodik a megnyújtott belső magra.[6] Az épületet rozsdamentes acélháló veszi körül, „ORSZÁGOS KÉKTÚRA” felirattal.
Az épület felső három emeletén, 3 ötfős hálókamrát alakítottak ki, ezek az úgynevezett bivakok, amelyek szél és eső-védett pihenőhelyet biztosítanak a túrázóknak. Nyers beton falaikon kerek ajtók és szintén kerek, színes üveggel fedett kajütablakok találhatók. Amikor nincs vendég, a programozható lámpa éjszaka érdekes díszfényeket ad az épületnek.[11]
Természetjárás[szerkesztés]
A kilátó minden évszakban különleges látványt nyújtva, a hét minden napján látogatható. Az épületbe kamerával megfigyelt biztonsági beléptetőkapun át lehet bejutni, 200 Ft-os pénzérme bedobásával, nyitvatartási időben, kizárólag napközben, a bivakban tartózkodó túrázók nyugalma érdekében. A környéket behálózó biztonságos túraútvonalak mellett, a Galyatető Turistacentrum kényelme és szolgáltatásai is hozzájárulnak a Galya-kilátó látogatóinak élményeihez. A bivakokról bővebben a Galyatető Turistacentrum weboldalán lehet tájékozódni,[13] túraútvonalak információi a Természetjáró applikáció letöltésével érhetőek el.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Péter hegyese turistatérképen (Természetjáró.hu)
- ↑ Galyatető – Péter-hegyese kilátó (Mátra Jövője Turisztikai Egyesület)
- ↑ A Galya-, avagy a Péter-hegyese-kilátó (Kékesonline.hu)
- ↑ Google Earth
- ↑ Péter hegyese (turistautak.hu)
- ↑ a b c d e f Galyatető Turistacentrum – kilátó. Egererdő Erdészeti Zrt.. (Hozzáférés: 2023. február 6.) (A Magyar Természetjáró Szövetség korábbi oldala, webarchive.org, 2016. március 8.)
- ↑ Díjeső hullott a Galyatető kilátóra. Turizmus online, 2015. október 18.
- ↑ The Best of the Best: Announcing the Winners of the 2016 A+Awards! (architizer.com, angol nyelven)
- ↑ Amerikai építészeti díjat kapott a Galya-kilátó. Hirado.hu, 2016. április 12. [2016. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Újabb komoly külföldi díjat kapott a Galya-kilátó. Turista Magazin, 2016. október 18.
- ↑ a b c d Tenczer Gábor: Szoba kilátással az ország tetején. Index.hu, 2015. március 8.
- ↑ Varga Péter István: Látszóbeton, egy építőanyag tervezői szemszögből (Építészfórum)
- ↑ Galyatető Turistacentrum – szállás (Egererdő Erdészeti Zrt.)
Források[szerkesztés]
- Magyarország, Panoráma Útikönyvek (Medicina Kiadó), Budapest, 1982, ISBN 963 243 241 X, ISSN 0324-5888
- Lénárt Léni: Mindenkit levesz a lábáról a Galya-kilátó és Galyatető (Turista magazin/Magyar Természetjáró Szövetség, 2015. szeptember 25.)