Gajzágó László

Gajzágó László
Született	1883. augusztus 1. Karcag
Elhunyt	1953. szeptember 26. (70 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	diplomata jogtudós egyetemi oktató
Iskolái	Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1912, doktorátus)
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)
Sablon • Wikidata • Segítség

Dr. Gajzágó László (Karcag, 1883. augusztus 1. – Budapest, 1953. szeptember 26.) magyar jogtudós, diplomata, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1942–1949).

Életpályája

Szülei dr. Gajzágó Béla és Geréby Ilona (1863–1925) voltak. Jogi tanulmányait Debrecenben, Budapesten és Kolozsváron, illetve Párizsban, Rómában, Bécsben és Berlinben végezte el. 1912-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1912–1918 között Isztambulban az osztrák-magyar konzuli főtörvényszék elnöki titkára, 1914–1918 között helyettes főbíró is volt. 1918-ban részt vett az Osztrák-Magyar Monarchia Császári és Királyi Ház és a Külügyek Minisztériumának felszámolásában. 1919-ben a külügyminisztérium szolgálatába állt. 1919–1920 között miniszteri tanácsosként és politikai referensként a magyar tárcaközi fegyverszüneti bizottság és a magyar tárcaközi jóvátételi bizottság tagja volt. 1923-tól kezdődően a Nemzetek Szövetsége Tanácsában többször volt magyar delegált. 1924-től a magyar kormányt képviselte a nemzetközi bíróságok előtt. 1927-ben rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter volt. 1932–1936 között a magyar ügyekben a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság előtt több alkalommal kormánymegbízott volt. 1936–1949 között a budapesti egyetemen a nemzetközi jog tanára volt. 1938–1945 között a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége elnöki tisztje is volt. 1942–1949 között a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1949-ben politikai okokból kényszernyugdíjazták. 1949. október 31-én politikai okokból tanácskozási jogú taggá minősítették vissza. Akadémiai tagságát 1989. május 9-én állították helyre.

Tagja volt az Institut de Droit Internationalnak. Művei a jog osztályok feletti voltát hirdető természetjogi iskolai hatását tükrözik.

A Farkasréti temetőben temették el, síremlékét felszámolták.

Művei

• Az állam felelőssége közhivatalnokai jogellenes cselekményei által harmadik személynek okozott károkért (Debrecen, 1912)
• A korlátolt felelősségre alakult társaság (Debrecen, 1912)
• Grosschmid Béni (Serlegbeszéd; Szladits Emlékkönyv, Budapest, 1938)
• A háború és béke joga. Közigazgatásunk nemzetközi kapcsolatai (Budapest, 1941–1942)
• A nemzetközi jog eredete, annak római és keresztény összefüggései, különös tekintettel a spanyol nemzetközi jogi iskolára (Budapest, 1942)
• A nemzetközi jog mivoltáról. A nemzetközi jog leglényegesebb elemei s vonatkozásai és ezeknek mai helyzete. Akadémiai székfoglaló is (Budapest, 1943)
• Serlegbeszéd gr. Apponyi Albertről 1944. febr. 11-én a Gróf Apponyi Albert Társaságban (Budapest, 1944)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• https://mta.hu/data/dokumentumok/ix_osztaly/Jubileumi%20megemlekezesek/Gajzago_Laszlo_levtag_1883_1953_Kardos_Gabor.pdf
• Névpont.hu
• https://mtda.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/MPL_1_G_GY.pdf

További információk

• Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre, Madarász Elemér (Budapest, 1932)
• Kardos Gábor: A nemzetközi jog és a nemzetközi jogi gondolkodás kialakulásának legfontosabb elemei Gajzágó László műveiben (Budapest, 1983)
• Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeállította, szerkesztette: Pritz Pál. (Budapest, 1994)
• Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája (Budapest, 2000)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-85773-9-8  
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
• A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja az 19.. tanévre. Lezáratott 19.. aug. 31-én. Budapest, 1921-1949. Egyetemi ny. 23 db. - Előbb: A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem almanachja az … tanévre címmel
• Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8