G. Dénes György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
G. Dénes György
GDenesGyorgy Columbus64.jpg
G. Dénes György emléktáblája egykori lakhelyén, a Columbus utca 64. szám alatt
Születéskori neve Guttmann Dénes
Született 1915. június 10.
Budapest
Elhunyt 2001. február 26. (85 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása dalszövegíró, zeneszerző

G. Dénes György (eredetileg Guttmann Dénes), becenevén Zsüti (Budapest, 1915. június 10.Budapest, 2001. február 26.) Kossuth-díjas költő, dalszövegíró, zeneszerző. A nevében a „G” az eredeti nevére utal.

Eredetileg „Guti”-nak becézték, de Karády Katalin franciásan mindig „Zsüti”-nek szólította, így ragadt rá közismert beceneve.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fasori Gimnáziumban érettségizett. Már kisdiák korában jelentek meg versei a Színházi életben. Első dalszövegét 16 évesen írta Chopin zenéjére (Száz éve már). Húsz éves korában adta közre első operettverseit, és 22 éves volt, amikor megírta első operettjét.

A második világháború utáni évektől sorozatban kerültek ki tolla alól a népszerű slágerek, 1945-ben a Durium-Pátria hanglemeztársaság tizenkét szerzeményét adta ki, 1946-ban nyolcat, 1947-ben 26-ot. Sokat Karády Katalin énekelt, ezért többen Karády házi szerzőjének tartották. Slágerei egy részét ma is ismerik, például a Karády-sláger, a Hamvadó cigarettavég, Csinibaba, a Megáll az idő, a Járom az utam, a Nekünk találkozni kellett, a Sajnos szeretem, a Haccacáré, az Ez történt Lellén.

Később az érdeklődése egyre jobban a musicalre irányult, sok külföldön futó musicalt lefordított, így a Hello Dollyt, a Hegedűs a háztetőnt, a West Side Storyt, a Kabarét, a Chicagót, a My Fair Ladyt.

Számtalan magyar filmhez és zenés darabhoz írt dalszövegeket (Majd a papa, Bekopog a szerelem, Köztünk maradjon, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak), munkája annyira egyedi és jellegzetes volt, hogy műfajt teremtett: nevéhez fűződik a „Zsüti”-műfaj megteremtése. Hihetetlen termékenységgel ontotta a dalszövegeket, sokszor első hallásra. A Makin’ whoopee világslágerhez első nekifutásra írta az Ez történt Lellén szövegét Fényes Katónak,[1][2] majd ugyanezzel a címmel, de már majdnem fordítás jelleggel, Kazal Lászlónak, végül egy harmadik, még közelebbi változat hallható a Kern András rendezésében és főszereplésével készült Sztracsatella című filmben. Fényes Kató előadásában jelent meg az Egy őszhajú asszony.[3] A lemez címkéjén a szövegíró Guthi György néven szerepel.[4]

A szakma imádta, a hivatalos elismerés azonban sokáig elkerülte. Nyolcvan éves korában kapta első komolyabb elismerését, egy EMeRTon-díjat. Ezután sorozatban követték egymást a kitüntetések, a posztumusz Kossuth-díjjal bezárólag.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Első előadása 1946. május 2-án volt, zongorán Horváth Jenő kísért. 1965-ben a Magyar Televízióban még egyszer elénekelte a „Zsüti, a slágerkirály” című műsorban.
  2. Zsüti, a slágerkirály. premier.mtv.hu, 2010. (Hozzáférés: 2012. január 21.) Az ismétlés időpontja
  3. Axioart - műkereskedelem az interneten. axioart.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. január 21.) 163. tétel
  4. Jiddishe Mamme. axioart.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. január 21.) Zongorán kísér: Pető Géza

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]