Fülei-Szántó Endre (nyelvész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen SiposBéla1945 (vitalap | szerkesztései) 2021. április 9., 16:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (kisebb javítás)
Fülei-Szántó Endre
Született1924 szeptember 28
Budapest
Elhunyt1995. január 16.
Pécs
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFrigyesy Olga
(h. 1963–1982)
Dornbach Mária
(h. 1984–1995)
GyermekeiAndrás (1964–) és Éva, Mária (1968–)
SzüleiFülei-Szántó Endre, hahóti Rétay Margit. Írónő, műfordító. (†1968.) (1919-1958)
Foglalkozásabölcsész, nyelvész, filológus
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1948)
Kitüntetései1992 Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
1995 Apáczai Csere János-díj
2005 Magyar Örökség Díj
SírhelyeFarkasréti temető (6/6-1-13)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülei-Szántó Endre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Fülei-Szántó Endre és szülei, nagyszülei sírja a Farkasréti Temetőben

Dr. Fülei-Szántó Endre (Budapest, 1924. szeptember 28. – 1995. január 16.) bölcsész, nyelvész, filológus, egyetemi tanár.

Élete és munkássága

Édesapja Fülei-Szántó Endre (Bp., 1890. január 12. – Bp., 1958. február 21.) jogász, egyetemi tanár, író, Erdélyből származott.[2] Nagyapja Fülei Szántó Lajos, író, költő, publicista. Dédapja szűcsmester, Németországban tanult, aztán hazatért Székelyudvarhelyre. Édesanyja műfordító volt. Szüleit 1951-ben kitelepítették, majd édesapáját bebörtönözték. Gyermekei első feleségétől Frigyesy Olgától születtek. András (1964-) és Éva (1968-) Unokái: Clausen Anna Solveig (2005-.) Clausen Katalin Sigrid (2007-) Fülei-Szántó Endre a Budapesti Piarista Gimnáziumban tanult, 1942-ben érettségizett. 1944-ben joghallgató, 1948-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi és államtudományi doktorátust szerzett. 1944-45-ben az ellenállás tagja volt, a Kisgazdapárt ifjúsági csoportján belül végzett egyre kilátástalanabb politikai munkát. Elvégezte a filozófia és a lélektan szakot, francia nyelvmesteri diplomát kapott, s két félévet hallgatott közgazdaságtanból.1948-ban letartoztatták és a Hadik laktanyába (Budapest, Bartók Béla út 24-26.) szállították. 1945-től a kommunista befolyás alatt álló HM Katonapolitikai Osztálya (Katpol) székhelye lett az épület, amelynek alagsorában pincebörtönöket alakítottak ki. Kardos György katonapolitikai őrnagy hallgatta ki. Felajánlotta neki hogy vagy kéri felvételét a titkosszolgálatba és külső munkatárs lesz, vagy - hiszen túl sokat jár a Francia Intézetbe – letartóztatják, mint kémet. Kardos György ezzel biztatta: „Sok kedvem ugyan nincs magához, de hát nincs kizárva, hogy hasznos külső munkatárs lesz”. Fülei-Szántó Endre a kérelmet aláírta, hogy külső munkatárs lesz, elengedték. Megpróbált Nyugatra szökni, de elfogták. A Katonai Főtörvényszék első fokon életfogytiglani fegyházra, másodfokon tíz évre ítélte. 1948 és 1956 között nyolc évet ült a Váci börtönben. 1951 márciusában egy új rab érkezett a börtönbe, aki Kardos György volt, megismerték egymást, öt évig voltak rabtársak.[3] A Rajk-per vádlottjaitól a spanyol polgárháború veteránjain át sokakkal került egy cellába. Így tanult meg spanyolul. Spanyoltanárai voltak a börtönben: Ignotus Pál, Hatvany József, Mátyás László és Szász Béla. A börtön megannyi szenvedése sem tudta megváltoztatni személyisége alapvonásait: a szikrázó elméjű, pompás humorú, bátor, a jóságot mindenkiben meglátó fiatalember színdarabot írt a börtönszínház számára, vitatkozott, gondolkodott és barátságot kötött megannyi, legkülönfélébb pártállású börtöntársaival. Szabadulása után 6 évig segédmunkás. 1962-ben került a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre nyelvet oktatni. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézetében oktatott német, spanyol, francia és angol nyelveket. 1965-ben spanyol középiskolai tanári oklevelet, majd 1983-ban angol középiskolai tanári oklevelet szerzett az ELTE-n. 1971-ben kandidált. (Értekezésének a címe: „Az igei determináns szintaxisa a spanyol nyelv rendszerében”) Két ifjú katonatisztet, Farkas Bertalant és társát, Magyari Bélát bíztak rá az 1970-es évek vége felé, hogy tanítsa meg őket gyorsan és magas szinten angolul. Megcsinálta, az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan és társa, Magyari Béla sokat köszönhettek a Fülei-féle angol nyelvtanfolyamnak. 1966-tól egy évtizeden át a Debreceni Nyári Egyetem tanulmányi vezetőjeként irányította a külföldiek magyartanulását. Ezeknek a tapasztalatoknak a terméke volt ötkötetes könyve: Magyar nyelv külföldieknek (I−V. kötet, TIT, Budapest, 1972). A külföldiek ezreivel ismertette és szerettette meg a magyar nyelvet és kultúrát. Tőle és kollégáitól tanultak magyarul finnek, oroszok, koreaiak és venezuelaiak, angolok, németek és még vagy húsz más országból érkezettek, a földgolyó minden részéről.

1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetem Magyar Nyelvi Tanszékén egyetemi tanár. 1986 és 1990 között négy esztendőt töltött vendégprofesszorként a Bukaresti Egyetemen, a Ceausescu-éra utolsó, rendkívül durva éveit töltötte kint, barátsággal, szeretettel, bölcsességgel sokak megbecsülését vívta ki. Közvetlenül élte meg a diktatúra bukását, a romániai forradalmat. A Bukaresti Egyetem Filológiai Kar, Keleti Nyelvek Tanszékén tanított, mint vendégtanár államközi szerződés alapján. Csodálatos könyvet írt róla, Fortélyos fogságban címmel, a stiláris elegancia és a pontos megfigyelések nagyszerű keverékét. 1990 és 1992 között megszervezte Pécsett a spanyol tanszéket és szakot. Létrehozta a Fakultások Közötti Együttműködés Körét, az egyetem négy karának tudományos fórumát. Arra is futotta erejéből, hogy Gazdaság és etika címen szemináriumot tartson a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1971–től 1976-ig a FIPLV (Inernational Federation of Language Teacher Associations) magyarországi képviselője, valamint tagja volt az IDV (német), IATEFL (angol) és az AEPE (spanyol) nemzetközi társaságainak is. Számos nemzetközi és hazai konferenciát és tanfolyamot rendezett és szervezett, ezeken előadóként és tanárként is részt vett. Pl.: az 1973-as és 1974-es madridi (OFINES, CENTRO IBERO-AMERICANO) posztgraduális tanfolyamai. 1991-ben a PEK (Politikai Elítéltek Közössége: 1945–56) társelnöke, majd 1992-től választmányi tagja. Tagja volt a Magyarok Világszövetsége választmányának. 1992-ben a pécsi Spanyol–Magyar Baráti Társaság díszelnöke. 1993-ban a HONT (Hungarológiai Oktatók Nemzetközi Társasága) elnökévé választották.

Szépe György professzor így emlékezett: a kilencvenes években Fülei-Szántó Endre próbálkozott azzal, hogy az MTA Nyelvtudományi Intézet keretében egy - minden elképzelhető témára kiterjedő - nyelvi tanácsadó szolgálatot hozzon létre. Ez a kísérlete azonban nem járt sikerrel.[4] 1994-ben lett a JPTE professor emeritusa. Tudományos érdeklődése kiterjedt az általános nyelvészet, a filozófia (etika), a pszicholingvisztika, a nyelvpedagógia, és az irodalom területére. A nyelvészetben (nyelvelméletben, nyelvfilozófiában) és a nyelvoktatásban mindenekelőtt a beszéd, a kommunikatív-közhasznú megközelítés ragadta meg, ennek rendelte alá a nyelvi struktúra szempontjait. Ezzel párhuzamosan rendkívüli érdeklődést mutatott az irodalom és a művészetek iránt is. Apáczai Csere János-díjat kapott 1995-ben posztumusz. 2005. március 19-én posztumusz Magyar Örökség díjat kapott.Ld. Szirtes Gábor laudációját.[5]

Fontosabb művei

  • Publikációinak teljes listája és adatai.[5] Magyarul 71, németül 12, spanyolul 4 publikációja jelent meg.
  • Fülei-Szántó Endre publikációs jegyzéke. „Inter-lingua. Liber sollemnis ad professorem Andream Fülei-Szántó septuagenario”. Bp., 1994.
  • Hogyan tanuljunk idegen szavakat? (Szót kérek! Nyelvtanárok és nyelvtanulók fóruma) Világ és Nyelv, 1977. 5. sz.
  • ”A nyelvtanulásról”. Beszélgetés Fülei-Szántó Endrével. Riporter: Szilágyi János. Budapest. A Magyar Rádió Idegen nyelv - anyanyelv c. sorozatának anyaga. RTV-Minerva, 1975.
  • ”Nyelvpedagógiai írások”. Budapest. MKKE Nyelvi Intézet, 1978-1992.
  • ”A szituáció szerepe az idegen nyelvek oktatásában” Budapest. TIT, 1979.
  • „Impositive sentences in Spanish. Theory and description in linguistic pragmatics”. Henk Haverkate, Amsterdam: North-Holland Publishing Company, 1979.
  • ”Congressus internationalis Fenno-Ugristarum "Congressus internationalis Fenno-Ugristarum" Tractationes participantium Hungarorum sectiorum linguisticarum Congressus VI. internationalis Fenno-Ugristarum "Tractationes participantium Hungarorum sectiorum linguisticarum Congressus VI. internationalis Fenno-Ugristarum" Budapest. Akadémiai Kiadó., 1984.
  • "Gondolatok az akcióminőség és az igekötők rendszerének összefüggéseiről" A magyar nyelv grammatikája. 1980.
  • Just, Economica, Linguistica In: Sprache und Information (Wirtschaft) Attikon Verlag (Hrg.: Theo Bungarten) Hamburg, 1988.
  • A hungarológia helye és szerepe a tudományok és a művelődéspolitika rendszerében "A hungarológia helye és szerepe a tudományok és a művelődéspolitika rendszerében" 1991.
  • Fortélyos fogságban: egy vendégtanár pszichológiai kalandjai a Balkánon. Pécs Baranya M. Kvt., (Pécs Molnár) 1993.
  • Fülei-Szántó Endre- Meláth Ferenc. Német társalgás. Sorozat: (Tanuljunk nyelveket!, 0133-1094) 1. kiadás: 1989. 9. kiadás. 2001. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó.
  • Fülei-Szántó Endre. A verbális érintés. MTA Nyelvtudományi Intézete. Linguistica, Series C. Relationes 7. 1994. .[6]

Tagságok

  • TIT Idegennyelv-oktatási Tanács
  • Hungarológiai Oktatók Nemzetközi Társasága
  • Spanyol–Magyar Baráti Társaság
  • International Federation of Language Teacher Associations
  • Internationale Deutschlehrerinnen- und Deutschlehrerverband
  • International Association of Teachers of English as a Foreign Language
  • Asociación Europea de Profesores de Español

Jelentések Fülei-Szántó Endréről az ÁBTL-ben

Az ÁBTL-ben 16 dosszié található, ahol Fülei-Szántó neve szerepel. Pl. K-2679/3 Dosszié tárgya: "Moore", K-3103/1 Dosszié tárgya: "Dorrell", M-37297 Dosszié tárgya: Riporter, M-41675/1 Dosszié tárgya: Rábai Pál, O-17169/2 Dosszié tárgya: Ellenséges tevékenységet kifejtő cionisták, stb. 1957-ben egy évvel azután, hogy nyolc éves börtönbüntetéséből szabadult, be akarták szervezni, de a beszervezés meghiúsult. Részletesen tárgyalta ezt: Dosszié jelzete: M-23444 Dosszié tárgya: „Bárány Tamás” (valódi neve: Foitl Károly sz. 1920. Illegális szervezkedésben vett részt. A beszervezést terhelő alapon 1957-ben Horváth Lajos hajtotta végre) ügynök jelentése. Feladata volt Fülei-Szántó Endrével való megismerkedése, hogy feltérképezze, beszervezhető-e. „Kiértékelés Fülei-Szántó Endrével beszervezés céljából foglalkoztunk, ügynökünknek feladatául adtam, hogy ismerkedjen meg vele, ismerje meg jellemét, politikai beállítottságát, baráti kapcsolatait. Fülei-Szántó Endre beszervezésétől elálltam, mivel egy alkalommal már foglalkoztak vele beszervezése céljából az Államvédelmi Hatóság, azonban beszervezése meghiúsult. Aláírta Horváth Lajos, politikai nyomozó, r. hadnagy.” Fülei-Szántó Endrét csak 1967-ben rehabilitálták. A terhelő adatok felsorolása: 1951 III 14-én a Budapesti Katonai Törvényszék Kb. XI. 084/1950 sz. alatt hűtlenség btt. – Franciaország részére – más bűncselekmények miatt 10 év 6 hó börtönre és 11 év politikai jogvesztésre ítélte, összbüntetésül. Kegyelemmel mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól az 1950. évi 11 tc. 71. II bekezdés alapján. Dr. Fülei Szántó Endre, sz. Bp. 1924 IX 28, anyja neve Rétay Margit, foglalkozása adjunktus, Bp. IX Közgazdaságtudományi Egyetem. Bp. 1967. II 6. Kiállította Fodor Ferencné, III/2/C százados”. Dosszié típusa: 2.2.1. Dosszié jelzete: I/6. 6.doboz. Dosszié tárgya: Operatív kartonok ÁBTL-2.2.1 I/6. 6. /661.

Források

  • Közgazdász. MKKE lapja. 1978. 7. A „tinédzser tanszék” vezetője. Nagy Katalin, beszélgetés Fülei-Szántó Endrével a Nyelvi Intézet nyugati nyelvi tanszékének új vezetőjével.
  • Közgazdász. MKKE lapja. 1981. 4. Vita a Nyelvi Intézet szervezeti felépítéséről. Fülei-Szántó Endre a nyugati nyelvek tanszékének vezetője ellenvéleményt fogalmazott meg.
  • Honlap Fülei-Szántó Endre emlékére. Készítette Kiss Zoltán a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont munkatársa.[5]
  • Fülei-Szántó Endre (1924–1995) Révai új lexikona. Főszerkesztő: Kollega Tarsoly István. Szekszárd. Babits Kiadó, 1996-2008.
  • Fülei-Szántó Endre (1924–1995) Új magyar életrajzi lexikon. Főszerkesztő: Markó László. Budapest. M. Kvklub, 2001-2007.
  • Fülei-Szántó Endre (1924–1995) Pécs lexikon. Főszerkesztő: Romváry Ferenc. Pécs. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010.
  • Fülei-Szántó Endre (1924–1995) Kortárs magyar írók. 1945-1997. bibliográfia és fotótár. Szerkesztő: F. Almási Éva. Budapest. Enciklopédia, 1998-2000.
  • Fülei-Szántó Endre önéletrajza. [5]
  • Máté Jakab. Fülei-Szántó Endre. (1924-1995) Magyar Nyelv. 1995/ 2. szám.[7]
  • Jankovits László. Fülei-Szántó Endre (1924-1995) Beszélő. 1995. 7. évfolyam, 5. szám. [8]
  • Fülei-Szántó Endre könyvei. Országos Dokumentum-ellátási Rendszer. MOKKA-ODR katalógus.[9]
  • Sipos Béla könyvismertetés: Fülei-Szántó Endre: Fortélyos fogságban. Pannonia Könyvek. 1993. 260. Új Dunántúli Napló. (4. évfolyam) 1993-09-10/ 248. szám. 7.[10]
  • Festschrift für Professor Endre Fülei-Szántó zum 70. Geburtstag / Hrsg. Nelu Bradean-Ebinger. Sorozat: (Multi lingua, 0238-2350) Budapest. Universität für Wirtschaftswissenschaften Budapest Zentrum für Sprachforschung, 1994.
  • Máté Jakab. Magyar Nyelv. (91. évfolyam.) 1995. 2. szám. †Fülei-Szántó Endre. (1924-1995) [11]
  • A Farkasréti Temető nevezetes halottainak a listája. Fülei-Szántó Endre.[12]
  • Szirtes Gábor. A Magyar örökség-díjas Fülei-Szántó Endre. Pécsi Szemle. (8. évfolyam) 2005./2. szám. [13]
  • Fülei-Szántó Endre. In.: Szerkesztők: Czibók Balázs –Jankovits László –Nagy Ferencné: Pécsi professzorok. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 2000.
  • Pécsi Tudományegyetem PTE BTK. Legendás professzoraink. Fülei-Szántó Endre. (1924-1995) [14]
  • Fülei-Szántó Endre. Pécsi Egyetemi Almanach. (1367-1999) .[15]

További információk

  • UNIVTV Navigátor. 2018. február 28. 27.5 perc. 25 éves az UNIV TV. 1995. Beszélgetés Fülei-Szántó Endrével, aki a Pécsi Tudományegyetemen 70 éves korában először kapta meg a professor emeritus címet. videó
  • Gözgazdász. Beszélgetés Jenei György egyetemi tanárral, aki így emlékezett meg Fülei Szántó Endréről: „Nyelvi államvizsgán történt (1960-ban). A külker szakos csoport először orosz, majd spanyol nyelvből vizsgázott, az utóbbiból lényegesen jobb eredménnyel. A minisztérium képviselője ezt szóvá is tette, mire Fülei Szántó Endre, a spanyol tanár így válaszolt: miért, mit gondol, a török hódoltság tizenötödik évében hányan tudtak itt törökül?”[16]
  • Kéri Katalin. Megemlékezés. Miguel Unamuno emlékezete. (1864-1936.) Neveléstörténet. (3. évfolyam) 2006. 1-2. szám. „Milyen nyelven tud?” - kérdezte életem első spanyol óráján a kiváló nyelvész, Fülei-Szántó Endre. „Franciául... ” - feleltem bizonytalanul. Erre ő elővett a táskájából - mely mindig tucatnyi idegen nyelvű könyvet rejtett -, egy kopott, francia nyelvű kötetet, jövő héten ebből referál, mindegy, milyen nyelven ” - mondta. Unamuno gyermek- és ifjúkora volt a mű témája.„Ki az az Unamuno?” - gondoltam kétségbeesett diákként, de hangosan egy szót sem mertem szólni... [17]
  • Csűrös Gábor. Könyvismertetés. Szirtes Gábor: Ötnegyed. Tanulmányok, esszék. Pécs, 2012. Fülei-Szántó Endre például „legendás nyelvész és pedagógus volt”, a Rákosi-korszak igazságtalanul meghurcolt áldozata, később azonban a magyar nyelv és kultúra világszerte elismert terjesztője, misszionáriusa lett. Róla szólván a „polihisztor képesség”, az „univerzális műveltség” értékét magasztalja Szirtes.[18]
  • Csapó Attila: Hogyan lett a magyar nyelv a legkedvesebb tárgyam? 1985-ben végeztem Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának magyar-népművelés szakán. …Dr. Fülei Szántó Endre hatalmas tudással rendelkezett. Veszprémi Napló. (71. évfolyam.) 2015-01-16/13. szám.[19]
  • "Fortélyos fogságban: egy vendégtanár pszichológiai kalandjai a Balkánon" c. könyve borítóján ezt írta: "Levelet akartam írni elhunyt édesapámnak. Megjött a válasz: címzett ismeretlen. Én azonban bízvást tudom: levelemet megkapta. Abban mondtam el, hogy helyette én tértem vissza székely őseim földjére, avagy abba az országba, ahová most tartoznak. Igyekeztem tanítani, tanulni, kerülni a besúgókat, nem félni a kelleténél jobban. Igyekeztem átölelni magyart is, románt is. Ölelő karjaim elől talán kevesen tértek ki"
  • NEMZETI PANTEON ALAPÍTVÁNY. SÍREMLÉK ADATBÁZIS.[20]A Farkasréti Temető 2. - Budapesti Negyed 41. (2003. ősz)[21]
Fülei Szántó Endre, id. Farkasréti temető. Budapest. Jogtudós, ügyvéd, író, tanszékvezető egyetemi tanár, dékán. 1890-1958. Sírhely. 6/6-1-14. Sírfelirata: “Halál hol a te fullánkod? (1 Kor 15,55)
Dr. Prof. Fülei Szántó Endre, ifj. Farkasréti temető. Budapest. Nyelvész, író, műfordító, egyetemi docens. 1924-1995. 6/6-1-13. Sírfelirata: „Ébredj, aki alszol, támadj fel a halálból, és Krisztus rád ragyog.” (Ef 5.14)
Dr. Fülei Szántó Lajos. Farkasréti temető. Budapest. Író, költő, publicista; 1882-ig római katolikus pap. 1851-1910. 6/6-1-14. Sírfelirata: Örök büszkeségem az én székelységem.”
  • A Farkasréti Temető nevezetes halottainak a listája. F. Fülei-Szántó Endre.[22]
  • "A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 73/2020. számú határozatával úgy döntött, hogy, "A” kategóriában a nemzeti sírkert részévé nyilvánítja Fülei-Szántó Endre nyelvész professzor nyughelyét (Budapest, Farkasréti temető)"[23]

Jegyzetek

  1. http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/fulei_szanto_endre/
  2. Fülei Szántó Endre | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. október 2.)
  3. Lásd: Fülei-Szántó Endre. Fortélyos fogságban. 1993. 64
  4. Szépe György. Hasznos nyelvészet. (Kísérlet munkásságom összefoglalására) Modern Nyelvoktatás. (22. évfolyam) 2016. 3-4.szám. Modern Nyelvoktatás, 2016 (22. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
  5. a b c d Honlap. Fülei-Szántó Endre emlékére
  6. A verbális érintés - Linguistica, Series C. Relationes 7. (1994) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
  7. Magyar Nyelv – 91. évfolyam – 1995. | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
  8. Fülei-Szántó Endre (1924–1995) | Beszélő (magyar nyelven). beszelo.c3.hu. (Hozzáférés: 2020. október 2.)
  9. |work=www.odrportal.hu
  10. Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. október 2.)
  11. Magyar Nyelv – 91. évfolyam – 1995. | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. október 7.)
  12. (2020. október 4.) „A Farkasréti temető nevezetes halottainak listája” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  13. Pécsi Szemle, 2005 (8. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. október 7.)
  14. Fülei-Szántó Endre (1924-1995). pte.hu. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  15. Pécsi Egyetemi Almanach. almanach.pte.hu. (Hozzáférés: 2021. február 24.)
  16. Jenei György (angol nyelven). GŐZGAZDÁSZ. (Hozzáférés: 2020. október 7.)
  17. Neveléstörténet, 2006 (3. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. október 7.)
  18. Magyar Napló, 2012 (24. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. október 7.)
  19. Napló, 2015. január (71. évfolyam, 1-26. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. október 7.)
  20. Síremlék adatbázis – Nemzeti Panteon Alapítvány (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 8.)
  21. A Farkasréti Temető 2. - Budapesti Negyed 41. (2003. ősz) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
  22. (2020. október 8.) „A Farkasréti temető nevezetes halottainak listája” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  23. Nemzeti Örökség Intézete (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete. (Hozzáférés: 2020. november 22.)