Földes Györgyi (irodalomtörténész)
| Földes Györgyi | |
| Született | 1970. október 21. Budapest |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | irodalomtörténész kritikus |
| Tisztsége | főszerkesztő |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1995) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Földes Györgyi (Budapest, 1970. október 21.) magyar irodalomtörténész, kritikus, az MTA Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya tudományos munkatársa. 2016-tól a Helikon irodalomtudományi folyóirat főszerkesztője. Budapesten él.
Életpályája
Földes Györgyi 1989-ben érettségizett az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban. 1989 ősztől az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-francia szakán folytatta tanulmányait – közben fél évig ösztöndíjasként Brüsszelben –, 1995-ben diplomázott. 1995–1998 között PhD-hallgató volt, 2002 őszén doktori fokozatot szerzett. Disszertációjának címe: A Vasárnapi Kör és a 10-es évek magyar avantgárdjának impresszionizmusellenessége.
1996–2000 között francia nyelvtanár volt a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és az angers-i egyetem által közösen működtetett gazdasági főiskolán. 1997-ben és 2003–2004-ben egyik szerkesztője volt az Eckhardt/Konrád Magyar-francia nagyszótárnak (Akadémiai Kiadó, 1998-1999), majd az Eckhardt/Konrád Magyar-francia kisszótárnak (Akadémiai Kiadó, 2004).
2000 és 2004 között tanársegéd, majd adjunktus volt az egri Eszterházy Károly Főiskola francia tanszékén. Tanított óraadó tanárként a veszprémi Pannon Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén (2009–2011, majd 2016–2017) és szemináriumvezetőként az ELTE Eötvös József Collegiumában (2012). Munkahelye 2005-től az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Modern Magyar Irodalmi Osztálya; kezdetben fiatal kutatói ösztöndíjas lett, később tudományos munkatárs. A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemlének 2008-tól szerkesztőbizottsági tagja, 2016-tól főszerkesztője.
Főbb kutatási területe: a francia irodalom recepciója a 20. század eleji Magyarországon; magyar kritikatörténet (20. század első fele); a magyar avantgárd; irodalomelmélet, gender studies, testreprezentációk. Részt vesz a Magyar Irodalmi Osztályon létrehozott ún. Corpus alienum csoport kutatómunkájában. Az MTA köztestületének, a Magyar Műfordítók Egyesületének és a Szépírók Társaságának a tagja.
Munkái
Könyvek, szerzőként
- „Hadüzenet minden impresszionizmusnak...”. A Vasárnapi Kör és az 1910-es évek magyar avantgárdjának impresszionizmusellenessége Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2006
- Textus, szimbólum, allegória. Szimbólumelvű poétika a klasszikus modernségben Budapest, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2012
- Test – szöveg – test. Testreprezentációk és a Másik szépirodalmi alkotásokban Budapest, Kalligram Kiadó, 2018 [Tematikus válogatás tanulmányokból, előadásokból]
- Akit "nem látni az erdőben". Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar vetületben. Budapest, Balassi Kiadó, 2021.[1]
Kötetek, szerkesztőként
- A Helikon 2009/3. Szimbólum- és allegóriaelméletek című tematikus száma
- A Helikon 2011/1-2. Testírás című tematikus száma
- Kappanyos Andrással közösen szerkesztette a Helikon 2017/1. A százéves dada című tematikus számát[2]
- Szávai Dorottyával közösen szerkesztette a Kánon és komparatisztika. A kánonok többszólamúsága kelet-közép-európai kontextusban című kötetet (Budapest, Gondolat, 2019)
A Helikonon kívül is számos irodalmi és irodalomtudományi folyóiratban jelentek/jelennek meg tanulmányai, kritikái. Publikációs jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában.[3]
Munkáiról közölt kritikák, ismertetők
- A Helikon Testírás című tematikus számáról[4]
- Gintli Tibor kritikája az Élet és Irodalomban a Textus, szimbólum, allegória című könyvről[5]
- A Test – szöveg – test című kötet bemutatója[6]
- Schäffer Anett kritikája a Test – szöveg – test című kötetről[7]
- A Kánon és komparatisztika… című szerkesztett kötet lektori véleményéből[8]
- Kész Orsolya recenziója az Akit "nem látni az erdőben". Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar vetületben című kötetről[9]
Fordításai
Földes Györgyi franciából szépirodalmat és szakirodalmat egyaránt fordít. Magyarra fordította többek között a mágikus realizmus irodalmi irányzathoz sorolható Goncourt-díjas írónő, Marie NDiaye regényét, A boszorkányt, amelyről és a szerzőről tanulmányt közölt 2018-ban.[10] Megjelent fordítások:
- Marie NDiaye A boszorkány Budapest, JAK, Műfordító Füzetek, 2004 [regény, francia címe La Sorcière, 1996]
- Emmanuel Carrère A bajusz Budapest, Széphalom, 2006 [regény, francia címe La Moustache, 1986]
- Paul Ricœur: Az élő metafora Budapest, Osiris, 2006 [elméleti írás, francia címe La Métaphore vive, 1975].
Jegyzetek
- ↑ Földes Györgyi: Akit „nem látni az erdőben” (balassikiado.hu, 2021-02-08)
- ↑ A százéves dada c. tematikus szám (Helikon, 63. évf. 1. sz., 2017)
- ↑ Földes Györgyi publikációi Magyar Tudományos Művek Tára (mtmt.hu, hozzáférés: 2020-07-09)
- ↑ Megírni a testet és testet adni az írásnak (tntefjournal.hu, 2011, hozzáférés: 2020-07-08)
- ↑ Látnokok és kételkedők (es.hu, Élet és Irodalom, 48. szám, 2012. november 30.)
- ↑ Lesznai Anna szoknyájától indult, Ndiaye regényeiig jutott (prae.hu, 2018-12-16. Hozzáférés: 2020-07-08)
- ↑ Az irodalom testei (irodalmiszemle.sk, 2019-10-02, hozzáférés: 2020-07-04)
- ↑ Részletek Bengi László és Z. Varga Zoltán lektori véleményéből (gondolatkiado.hu, hozzáférés: 2020-07-05)
- ↑ Kész Orsolya: Néhány pesti legények (Élet és Irodalom, LXV. évf., 19. szám, 2021. május 14.)
- ↑ Transznacionalitás, boszorkányság és hibriditás Marie NDiaye regényeiben In: Transzkulturalizmus és bilingvizmus az irodalomban - Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, 2018 (real.mtak.hu, hozzáférés: 2020-07-08)
Források
- Önéletrajz[halott link] (muforditok.hu, hozzáférés: 2020-07-05)
- Földes Györgyi (iti.btk.mta.hu, adatlap az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet portálján. Hozzáférés: 2020-07-09)
- Magyar Tudományos Művek Tára (mtmt.hu, hozzáférés: 2020-07-09)
