Földes Györgyi (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földes Györgyi
Született1970. október 21.
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásairodalomtörténész
kritikus
Tisztségefőszerkesztő
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1995)
SablonWikidataSegítség

Földes Györgyi (Budapest, 1970. október 21.) magyar irodalomtörténész, kritikus, az MTA Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya tudományos főmunkatársa. 2016-tól a Helikon irodalomtudományi folyóirat főszerkesztője. Budapesten él.

Életpályája[szerkesztés]

Földes Györgyi 1989-ben érettségizett az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban. 1989 ősztől az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-francia szakán folytatta tanulmányait – közben fél évig ösztöndíjasként Brüsszelben –, 1995-ben diplomázott. 1995–1998 között PhD-hallgató volt, 2002 őszén doktori fokozatot szerzett. Disszertációjának címe: A Vasárnapi Kör és a 10-es évek magyar avantgárdjának impresszionizmusellenessége.

1996–2000 között francia nyelvtanár volt a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és az angers-i egyetem által közösen működtetett gazdasági főiskolán. 1997-ben és 2003–2004-ben egyik szerkesztője volt az Eckhardt/Konrád Magyar-francia nagyszótárnak (Akadémiai Kiadó, 1998-1999), majd az Eckhardt/Konrád Magyar-francia kisszótárnak (Akadémiai Kiadó, 2004).

2000 és 2004 között tanársegéd, majd adjunktus volt az egri Eszterházy Károly Főiskola francia tanszékén. Tanított óraadó tanárként a veszprémi Pannon Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén (2009–2011, majd 2016–2017) és szemináriumvezetőként az ELTE Eötvös József Collegiumában (2012). Munkahelye 2005-től az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Modern Magyar Irodalmi Osztálya; kezdetben fiatal kutatói ösztöndíjas lett, később tudományos munkatárs, majd főmunkatárs. A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemlének 2008-tól szerkesztőbizottsági tagja, 2016-tól főszerkesztője.

Főbb kutatási területe: a francia irodalom recepciója a 20. század eleji Magyarországon; magyar kritikatörténet (20. század első fele); a magyar avantgárd; irodalomelmélet, gender studies, testreprezentációk. Részt vesz a Magyar Irodalmi Osztályon létrehozott ún. Corpus alienum csoport kutatómunkájában. Az MTA köztestületének, a Magyar Műfordítók Egyesületének és a Szépírók Társaságának a tagja.

Munkái[szerkesztés]

Könyvek, szerzőként[szerkesztés]

  • „Hadüzenet minden impresszionizmusnak...”. A Vasárnapi Kör és az 1910-es évek magyar avantgárdjának impresszionizmusellenessége Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2006
  • Textus, szimbólum, allegória. Szimbólumelvű poétika a klasszikus modernségben Budapest, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2012
  • Test – szöveg – test. Testreprezentációk és a Másik szépirodalmi alkotásokban Budapest, Kalligram Kiadó, 2018 [Tematikus válogatás tanulmányokból, előadásokból]
  • Akit "nem látni az erdőben". Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar vetületben. Budapest, Balassi Kiadó, 2021[1]
  • Avantgárd anziksz. Transznacionális elvek és gyakorlatok az avantgárd és neoavantgárd művészetben. Budapest, Gondolat, 2021.

Kötetek, szerkesztőként[szerkesztés]

  • A Helikon 2009/3. Szimbólum- és allegóriaelméletek című tematikus száma
  • A Helikon 2011/1-2. Testírás című tematikus száma
  • Kappanyos Andrással közösen szerkesztette a Helikon 2017/1. A százéves dada című tematikus számát[2]
  • Szávai Dorottyával közösen szerkesztette a Kánon és komparatisztika. A kánonok többszólamúsága kelet-közép-európai kontextusban című kötetet (Budapest, Gondolat, 2019)

A Helikonon kívül is számos irodalmi és irodalomtudományi folyóiratban jelentek/jelennek meg tanulmányai, kritikái. Publikációs jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában.[3]

Munkáiról közölt kritikák, ismertetők[szerkesztés]

  • A Helikon Testírás című tematikus számáról[4]
  • Gintli Tibor kritikája az Élet és Irodalomban a Textus, szimbólum, allegória című könyvről[5]
  • A Test – szöveg – test című kötet bemutatója[6]
  • Schäffer Anett kritikája a Test – szöveg – test című kötetről[7]
  • A Kánon és komparatisztika… című szerkesztett kötet lektori véleményéből[8]
  • Kész Orsolya recenziója az Akit "nem látni az erdőben". Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar vetületben című kötetről[9]

Fordításai[szerkesztés]

Földes Györgyi franciából szépirodalmat és szakirodalmat egyaránt fordít. Magyarra fordította többek között a mágikus realizmus irodalmi irányzathoz sorolható Goncourt-díjas írónő, Marie NDiaye regényét, A boszorkányt, amelyről és a szerzőről tanulmányt közölt 2018-ban.[10] Megjelent fordítások:

  • Marie NDiaye A boszorkány Budapest, JAK, Műfordító Füzetek, 2004 [regény, francia címe La Sorcière, 1996]
  • Emmanuel Carrère A bajusz Budapest, Széphalom, 2006 [regény, francia címe La Moustache, 1986]
  • Paul Ricœur: Az élő metafora Budapest, Osiris, 2006 [elméleti írás, francia címe La Métaphore vive, 1975].

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Földes Györgyi: Akit „nem látni az erdőben” (balassikiado.hu, 2021-02-08)
  2. A százéves dada c. tematikus szám (Helikon, 63. évf. 1. sz., 2017)
  3. Földes Györgyi publikációi Magyar Tudományos Művek Tára (mtmt.hu, hozzáférés: 2020-07-09)
  4. Megírni a testet és testet adni az írásnak Archiválva 2016. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (tntefjournal.hu, 2011, hozzáférés: 2020-07-08)
  5. Látnokok és kételkedők (es.hu, Élet és Irodalom, 48. szám, 2012. november 30.)
  6. Lesznai Anna szoknyájától indult, Ndiaye regényeiig jutott (prae.hu, 2018-12-16. Hozzáférés: 2020-07-08)
  7. Az irodalom testei (irodalmiszemle.sk, 2019-10-02, hozzáférés: 2020-07-04)
  8. Részletek Bengi László és Z. Varga Zoltán lektori véleményéből Archiválva 2020. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (gondolatkiado.hu, hozzáférés: 2020-07-05)
  9. Kész Orsolya: Néhány pesti legények (Élet és Irodalom, LXV. évf., 19. szám, 2021. május 14.)
  10. Transznacionalitás, boszorkányság és hibriditás Marie NDiaye regényeiben In: Transzkulturalizmus és bilingvizmus az irodalomban - Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, 2018 (real.mtak.hu, hozzáférés: 2020-07-08)

Források[szerkesztés]