Friedrich Teutsch

Friedrich Teutsch
Az erdélyi szászok evangélikus püspöke
Született	1852. szeptember 16. Segesvár
Elhunyt	1933. február 11. (80 évesen) Nagyszeben
Felekezet	evangélikus kereszténység
Püspökségi ideje 1906 – 1932
Előző püspök Következő püspök Friedrich Müller Viktor Glondys
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Teutsch témájú médiaállományokat.

Friedrich Teutsch (Segesvár, 1852. szeptember 16. – 1933. február 11.) teológiai és bölcseleti doktor, egyháztörténész, erdélyi szász evangélikus püspök.

Élete

Apja, Georg Daniel Teutsch püspök, egész életpályájára nagy hatással volt. Középiskoláit szülővárosában végezte 1869-ben. Miután Nagyszebenben a jogot hallgatta, 1870-ben a heidelbergi egyetemre ment, ahol teológiát és történelmet tanult. 1872. húsvéttől Lipcsében az egyetemen három félévet töltött; a negyedik tanulmányi évre Berlinbe ment, ahol Wilhelm Wattenbach és Heinrich Treitschke voltak tanárai. Mielőtt hazájába visszautazott, Heidelbergben nyert bölcseletdoktori oklevelet. Nagyszebenben 1876. szeptember 1-jétől a tanítóképző intézetnek tanára és 1889. május 17-étől igazgatója lett és az intézetnek országos szemináriummá való átalakításán közreműködött. 1896-ban nagycsűri pap lett. Atyja halála (1893) után a Verein für siebenbürgische Landeskunde elnökévé, 1903. december 10-én a nagyszebeni evangélikus egyházközség pedig papjának választotta és 1904. január 14-én beiktatta; 1899-ben atyja szobrának Nagyszebenben történt leleplezése alkalmával a jenai egyetem a teológia tiszteleti doktorának választotta; augusztus 29-én püspökhelyettes, majd püspök lett. 1900 szeptemberében a Gustav Adolf egyesület közgyűlése Königsbergben 9 évre központi elnökének választotta. Tagja volt a szász nemzeti egyetemnek, a kerületi és országos konzisztóriumnak.

Művei

• A Pallas nagy lexikonába Szeben vármegye és Nagyszeben története.
• Die «Unionen» der ständischen «Nationen» in Siebenbürgen his 1542. Inauguraldissertation zur Erlangung der philos. Doctorwürde an der Univarsität Heidelberg. Hermannstadt, 1874.
• Die Art der Ansiedelung der Siebenbürger Sachsen. Stuttgart, 1895. (Forschungen zur deutschen Landes- und Volkskunde IX. Bd.).
• Die siebenbürgisch-sächsischen Schulordnungen 1543–1883. Mit Einleitung, Anmerkungen und Register. Berlin, 1888., 1892. Két kötet. (Monumenta Germaniae Paedagogica VI., XIII.)
• Bilder aus der vaterländischen Geschichte. Herausgegeben. Hermannstadt, 1895., 1899. Két kötet. (Többek közreműködésével).
• Kurze Mitteilungen über die Volksschule der Siebenb. Sachsen. Hermannstadt, 1896.
• Kalender des Siebenb. Voksfreundes. N. F. Jahrgänge 1896. u. f. Hermannstadt. (A Schullerussal).
• Stille Jahre 1805–1830; Die Sachsen im J. 1848–49V Um und Vorschau. Drei Voträge. Hermannstadt, 1896.
• Rede zur Eröffnung der 50. Generalversammlung des Vereins för siebenbürgische Landeskunde. Hermannstadt, 1898. (Különny. az Archivból).
• Denkrede auf Albert Arz von Straussenburg, gehalten zur Eröffnung der 52. General-Versammlung des Vereins für siebenbürgische Landeskunde am 26. Aug. 1901. Hermannstadt. Hermannstadt, 1901.
• Von dem Arbeitsfeld der evangelischen Kirche A. B. in Siebenbürgen. Vortrag gehalten bei der 55. hauptversammlung des evang. Vereins der Gustav Adolf-Stiftung in Cassel. Hermannstadt, 1902.
• Samuel von Brukenthal. Rede bei der erinnerungsfeier in der Evang. Pfarrkirche A. B. in hermannstadt am 9. Apr. 1903. Hermannstadt.
• Vorstellung des Landeskonsistoriums betr. den Volksschul-Gesetzentwurf. Hermannstadt, 1907.
• Georg Daniel Teutsch. Geschichte seines Lebens. Nagyszeben, 1894. és 1909.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• Erich Wenneker: Teutsch, Friedrich. In Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon. Band 11. Herzberg: Traugott Bautz. 1996. 728–733. o. ISBN 3-88309-064-6