Festetics Pál (kamarai alelnök)
| gróf tolnai Festetics Pál | |
 | |
| Született | 1722. december 7. Ság |
| Elhunyt | 1782. április 7. (59 évesen) Pozsony |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | nagybossányi Bossányi Julianna (1734-1805) |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Judit Szegedy de Mezö-Szeged Festetics Kristóf |
| Foglalkozása | jogász, kamarai alelnök |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Lipcsei Egyetem (–1743) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz gróf tolnai Festetics Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tolnai gróf Festetics Pál (Ság, 1722. december 7. – Pozsony, 1782. április 7.) nagybirtokos, kamarai alelnök, titkos tanácsos, Festetics György és Festetics Julianna apja.
Élete
A tolnai Festetics család sarja. Festetics Pál egy vagyonos Vas vármegyei köznemesi családban született Festetics Kristóf (1696-1768) somogyi alispán, királyi tanácsos, szeptemvir és mezőszegedi Szegedy Judit (1705-?) gyermekeként.[1] Anyai nagyszülei mezőszegedi Szegedy Pál (1653-1710) Vas vármegye alispánja és telekesi Török Ilona voltak. Festetics Kristóf 1746-ban vette fel a "tolnai" nemesi előnevét, és vele együtt az egész család.[2]
Festetics Pál tanulmányait Nagyszombatban, Bécsben, 1742–1743-ban pedig Lipcsében végezte, ahol Johann Christoph Gottsched tanítványa volt. Hazatérve a kőszegi kerületi táblánál egy ideig joggyakornok, majd 1748-tól Sopron vármegye helyettes alispánja. 1749 novemberétől 1756 májusáig a vármegye megválasztott alispánja, 1751-ben országgyűlési követe.
1756-ban rövid ideig a kőszegi kerületi tábla ülnöke volt, de még ugyanebben az évben a bécsi központi hatóságokhoz rendelték. 1758-ban udvari, 1759-ben kancelláriai tanácsos lett, majd 1762-ben rangjának megtartásával az Udvari Kamarához került. Ez állásában Mária Terézia bizalmasává lett, akinek felkérésére javaslatokat készített az 1764-i országgyűlés elé terjesztendő királyi előterjesztésekhez, többek között az adó felemelése, a nemesi felkelés reformja, az országgyűlést követően pedig az úrbérrendezés tárgyában.
1772-ben grófi rangot nyert, kinevezték titkos tanácsossá és a magyar kamara alelnökévé. 1777-ben Baranya vármegye főispánjává nevezték ki.
1772-ben háromosztályos gimnáziumot alapított, aminek fenntartója is volt egyben. Az ő nevéhez fűződik még Keszthelyen a Szentháromság szobor, a templom főoltára, a heti vásár tartásának joga, Keszthely első tűzoltó-kocsijának a vásárlása.
Házassága
Jabloncán 1751. szeptember 8-án feleségül vette nagybossányi Bossányi Julianna Mária Borbálát[3] (Jablonca, 1734. február 9. - Bécs, 1805. február 27.), nagybossányi Bossányi Imre (1706-1781) alországbíró és Korláthköy Éva (1711-1798) lányát. Bossányi Julia grófnő édesapja, nagybossányi Bossányi Imre, 1774. december 12.-én grófi rangot kapott Mária Terézia magyar királynőtől.[4] A házasságból kilenc gyermek született:
- Julianna (Jablonca, 1753. október 30. – Bécs, 1824. január 20.), gróf Széchényi Ferenc felesége
- György (Ság, 1755. december 31. – Keszthely, 1819. április 2.)
- Erzsébet (1760–1832. február 9.), gróf Esterházy Károly (1756 – Pozsony, 1828. július 7.) felesége
- János (1763–1844)
- Imre (Simaság, 1764. december 2. – Kőszeg, 1847. április 1.)
- Anna
- József
- Imre
- Mária (1775 – 1800. június 18.), gróf Batthyány Antal (1762. október 14. – 1828. szeptember 20.) felesége
Jegyzetek
- ↑ genealogy.eu Festetics family 01
- ↑ Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)Égető Melinda: A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye a közép- és nyugat-dunántúli hegytörvények rendszerében
- ↑ familysearch.org Bossányi Julianna keresztelőjének bejegyzése
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 50. kötet - 136 - 138. oldal