Ugrás a tartalomhoz

Festetics Pál (kamarai alelnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. június 30., 10:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
gróf tolnai Festetics Pál
Született1722. december 7.
Ság
Elhunyt1782. április 7. (59 évesen)
Pozsony
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársanagybossányi Bossányi Julianna (1734-1805)
Gyermekei
SzüleiJudit Szegedy de Mezö-Szeged
Festetics Kristóf
Foglalkozásajogász, kamarai alelnök
Tisztsége
  • magyar országgyűlési követ (1751–1751)
  • Baranya vármegye főispánja (1777. május 16. – 1782. április 7.)
IskoláiLipcsei Egyetem (–1743)
A Wikimédia Commons tartalmaz gróf tolnai Festetics Pál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tolnai gróf Festetics Pál (Ság, 1722. december 7.Pozsony, 1782. április 7.) nagybirtokos, kamarai alelnök, titkos tanácsos, Festetics György és Festetics Julianna apja.

Élete

A tolnai Festetics család sarja. Festetics Pál egy vagyonos Vas vármegyei köznemesi családban született Festetics Kristóf (1696-1768) somogyi alispán, királyi tanácsos, szeptemvir és mezőszegedi Szegedy Judit (1705-?) gyermekeként.[1] Anyai nagyszülei mezőszegedi Szegedy Pál (1653-1710) Vas vármegye alispánja és telekesi Török Ilona voltak. Festetics Kristóf 1746-ban vette fel a "tolnai" nemesi előnevét, és vele együtt az egész család.[2]

Festetics Pál tanulmányait Nagyszombatban, Bécsben, 17421743-ban pedig Lipcsében végezte, ahol Johann Christoph Gottsched tanítványa volt. Hazatérve a kőszegi kerületi táblánál egy ideig joggyakornok, majd 1748-tól Sopron vármegye helyettes alispánja. 1749 novemberétől 1756 májusáig a vármegye megválasztott alispánja, 1751-ben országgyűlési követe.

1756-ban rövid ideig a kőszegi kerületi tábla ülnöke volt, de még ugyanebben az évben a bécsi központi hatóságokhoz rendelték. 1758-ban udvari, 1759-ben kancelláriai tanácsos lett, majd 1762-ben rangjának megtartásával az Udvari Kamarához került. Ez állásában Mária Terézia bizalmasává lett, akinek felkérésére javaslatokat készített az 1764-i országgyűlés elé terjesztendő királyi előterjesztésekhez, többek között az adó felemelése, a nemesi felkelés reformja, az országgyűlést követően pedig az úrbérrendezés tárgyában.

1772-ben grófi rangot nyert, kinevezték titkos tanácsossá és a magyar kamara alelnökévé. 1777-ben Baranya vármegye főispánjává nevezték ki.

1772-ben háromosztályos gimnáziumot alapított, aminek fenntartója is volt egyben. Az ő nevéhez fűződik még Keszthelyen a Szentháromság szobor, a templom főoltára, a heti vásár tartásának joga, Keszthely első tűzoltó-kocsijának a vásárlása.

Házassága

Jabloncán 1751. szeptember 8-án feleségül vette nagybossányi Bossányi Julianna Mária Borbálát[3] (Jablonca, 1734. február 9. - Bécs, 1805. február 27.), nagybossányi Bossányi Imre (1706-1781) alországbíró és Korláthköy Éva (1711-1798) lányát. Bossányi Julia grófnő édesapja, nagybossányi Bossányi Imre, 1774. december 12.-én grófi rangot kapott Mária Terézia magyar királynőtől.[4] A házasságból kilenc gyermek született:

Jegyzetek

Külső hivatkozások