Fenyéri Mór

Fenyéri Mór
Fenyéri Mór 1890 körül
Életrajzi adatok
Született	1857. szeptember 27. Pest
Elhunyt	1927. január 31. (69–70 évesen) Budapest
Származás	magyar
Házastársa	Havasy Szidi (1914. június 2. – )
Pályafutása
Híres szerepei	Petúr bán Katona József: Bánk bán
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyéri Mór témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fenyéri Mór (Peterdi; 1875-ig Popper, Pest, 1857. szeptember 27. – Budapest, 1927. január 31.) színész, drámaíró.

Élete

Popper Gyula és Lustig Anna fiaként született. Két reáliskolai osztályt végzett, azután szobrász, majd könyvkereskedő lett a Révai testvéreknél. 1874-ben azonban Kecskeméten felcsapott színésznek, Szathmáry Károlynál és hat évig működött a kórusban. 44 vidéki városban fordult meg, a következő igazgatóknál volt szerződésben: Soós Mihály, Némethy György, Őrsy Gusztáv, Temesváry Lajos, Gerőfy Andor, Aradi színügy - gyámolító - egylet, Mándoky Béla, Mosonyi Károly, Feleky Miklós, Bogyó Alajos, Krecsányi Ignác, Balogh György, Makó Lajos, stb. Amikor Krecsányi kivette a kórusból, mint apa- és jellemszínész szerződött. 1893. április 11-én a Népszínháznak, 1904-ben a Magyar Színháznak volt a tagja, ahol Bánk bán Peturjával és Shakespeare szerepekkel nevét hamarosan elismertté tette. 1905. november 21-én megülte művészi pályafutása 30 éves fordulóját Szegeden, a »Velencei kalmár« Shylock szerepében. Kitűnő intrikusszínész volt. Ő vele történt meg, hogy Szegeden a »Strogoff Mihály« előadása után a karzati publikum meg akarta verni, mert oly hűen alakította az intrikus Ogareff Iván szerepét és ugyancsak Debrecenben, a »Dreyfuss kapitány« előadása után (Paty du Clam-ot játszotta) rendőri fedezet alatt kellett a tömeg bosszúja elől menekülnie, A színműírásra 1879-ben Temesvárt Csiky Gergely buzdította és 1881-ben az akadémiai pályázaton »A műkedvelők« c. színművével első helyen, 1882-ben »A lovagias kor«-ral a második helyen tüntették ki és 1883-ban »A késő ébredés« c. szomorújátékával 100 arany Teleki-díjat nyert. 1912-ben nyugalomba vonult. Sok művet fordított magyarra. Nyugdíjaztatása után a fővárosi Drasche-téglagyár hivatalnoka volt. Felesége Havasy Szidi komika, akivel 1914. június 2-án Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.

Peterdi a családi magyarosított neve, de mint színész és író csak a Fenyéri néven ismert.

Főbb szerepei

• Szörényi (Herczeg F.: Ocskay brigadéros)
• Alain (Feuillet: Egy szegény ifjú története)
• Günther (Léon: A drótostót)
• Engstrand (Ibsen: Kísértetek)
• 1. színész (Shakespeare: Hamlet)
• Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár)
• Risvor (A haza)
• Kent (Lear)
• Vaillant (Küzdelem a létért)
• Schwartze ezredes (Otthon)
• Bouquet (Államtitkár úr)
• Brazovics (Aranyember)
• Kilényi Dávid (Déryné ifiasszony)

Fontosabb munkái

• A szegedi boszorkány (1893)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 274. o.  Online elérés
• Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.