Fehér Dezső (író)
| Fehér Dezső | |
| Született | Fecher Dávid 1869. december 21. Disznósd (ma Borsodszentgyörgy) |
| Elhunyt | 1935. február 22. (65 évesen) Nagyvárad |
| Foglalkozása | író, újságíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fehér Dezső 1896-ig Fecher Dávid (Disznósd (ma Borsodszentgyörgy), 1869. december 21.[1] – Nagyvárad, 1935. február 22.) magyar író, újságíró.
Életútja
[szerkesztés]Fecher Móric és Winkler Katalin fia. Pályáját 1887-ben Budapesten kezdte, ahol különböző napilapok és élclapok munkatársa, 1889-től haláláig Nagyváradon tevékenykedett. Előbb a Nagyvárad c. napilapot szerkesztette, 1898-ban a Nagyváradi Napló alapítója s élete végéig főszerkesztője. Mellette dolgozott segédszerkesztőként több mint két évig Ady Endre, akinek közírói és költői fejlődésére jelentős befolyást gyakorolt. Szerkesztésében a lap a vidéki magyar hírlapírás élvonalába került, és haladó, ellenzéki álláspontot képviselt.
Cselekvően részt vett Nagyvárad szellemi életében, alapító tagja a Szigligeti Társaságnak, kezdeményezője 1903-ban a Nagyváradon megalakult Vidéki Újságírók Szövetségének, közreműködött a Holnap Társaság tevékenységében, lapjában teret adott a holnapos költőknek. 1919-ben alapító tagja a nagyváradi Ady Endre Társaságnak, és ugyanebben az évben elindította a Váradi Hét című irodalmi folyóiratot és közreműködött Tabéry Gézával a Magyar Szó megindításában. Az 1920-as és az 1930-as években lapja, a Nagyváradi Napló a haladó romániai magyar szellemi élet egyik jelentős fóruma.
Összeállította és kortörténeti ismeretekkel bevezette Ady Endre publicisztikai írásainak első kötetét (Ha hív az acélhegyű ördög. Nagyvárad, 1927).
Kötetei
[szerkesztés]- A félmilliós ternó (vígjáték, 1889);
- Kaleidoszkóp (prózai írások, Nv. 1894);
- Száz év (a nagyváradi színészet évfordulójára, Nagyvárad, 1902);
- Mindörökké (elbeszélések, Nv. 1903). Posztumusz kötete a szerkesztésében megjelenő Bihar megye és Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve (Hönig Sándorral, Nagyvárad, 1937).
Irodalom
[szerkesztés]- Ady Endre: Fehér Dezső jubileuma. Nyugat, 1914/2; újraközölve Ady Endre az irodalomról, Budapest, 1961. 371-72.
- Gaál Gábor: Ady rejtélyes évei. Korunk 1928/4; újraközölve Válogatott írások I. 1964. 220-22.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a bolyoki izraelita hitközség születési akv. 35/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 565. o. ISBN 963-05-6805-5
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
.svg){kind=small}