Fehér marlin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehér marlin
Vízből kiugró fehér marlin Észak-Karolina vízében
Vízből kiugró fehér marlin Észak-Karolina vízében
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Scombroidei
Család: Vitorláskardoshal-félék (Istiophoridae)
Nem: Kajikia
Hirasaka & H. Nakamura, 1947
Faj: K. albida
Tudományos név
Kajikia albida
(Poey, 1860)
Szinonimák
  • Lamontella albida (Poey, 1860)
  • Makaira albida (Poey, 1860)
  • Makaira lessonae (Canestrini, 1861)
  • Tetrapterus albidus Poey, 1860
  • Tetrapterus imperator (non Bloch & Schneider, 1801)
  • Tetrapturus albidus Poey, 1860
  • Tetrapturus belone (non Rafinesque, 1810)
  • Tetrapturus lessonae Canestrini, 1861
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehér marlin témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér marlin témájú médiaállományokat és Fehér marlin témájú kategóriát.

A fehér marlin (Kajikia albida) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a vitorláskardoshal-félék (Istiophoridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A fehér marlin előfordulási területe az Atlanti-óceánban van; nagyjából az északi 45° és a déli 35°-45° szélességi körök között. A Földközi-tengerben és a franciaországi Bretagne környékén észrevett példányok, nagy valószínűséggel kóborló példányok voltak. Még nem ismert, hogy az északi és déli halak két külön állományt alkotnak-e vagy egyszer északon, máskor pedig délen tartózkodnak-e.

Megjelenése[szerkesztés]

Általában 210 centiméteres, de elérheti a 300 centimétert is; 130-164 centiméteresen már felnőttnek számít. Az eddig kifogott legnehezebb példány 82,5 kilogrammot nyomott. A nőstény nagyobb a hímnél. A hátúszóján 43-52, a farok alatti úszóján 17-23 sugár van. A háti része kékesfekete, a hasi része ezüstös-fehér. Oldalai barnásak ezüstös-fehér csíkozással. A hasán 15 fehéres pontokból álló sor van. Mindkét hátúszó sötétkék; az első azonban fekete pontok vannak. A többi úszója barnás árnyalatú.

Életmódja[szerkesztés]

Főleg a szubtrópusi nyílt vizek lakója. Azokat a helyeket kedveli, ahol a vízhőmérséklet 22-27 Celsius-fok közötti. A vízfelszíntől 150 méter mélységig lelhető fel; általában 100 méter mélyen. A kék marlin általában magányosan él; rajokat igen ritkán alkot. Nappal tevékeny. Táplálékai általában halak, azonban fejlábúak is.

Szaporodása[szerkesztés]

Az íváshoz a mérsékelt övi és a trópusi példányok, kora nyáron a szubtrópusi vizekbe vándorolnak. Az ívás a mélyebb vizekben történik meg.

Felhasználása[szerkesztés]

Ez a vitorláskardoshal rajta van a vándorló tengeri halakat védelmező, úgynevezett Annex I of the 1982 Convention on the Law of the Sea határozat listáján; azonban ennek ellenére folyik a kereskedelmi halászata, továbbá a sporthorgászok egyik kedvence. A helybéli halpiacokon frissen vagy fagyasztva árusítják. A húsa igen ízletes.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kajikia albida (Poey, 1860) FishBase
  • Nakamura, I., 1985. FAO species catalogue. Vol. 5. Billfishes of the world. An annotated and illustrated catalogue of marlins, sailfishes, spearfishes and swordfishes known to date. FAO Fish. Synop. 125(5):65p. Rome: FAO.