Farkas László (újságíró)
| Farkas László | |
| Született | 1920. április 13. Marosújvár |
| Elhunyt | 2005. június 22. (85 évesen) Kolozsvár |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | közgazdász, újságíró, műfordító |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Farkas László írói álneve Lantos László (Marosújvár, 1920. április 13.– Kolozsvár, 2005. június 22.[1][2]) magyar közgazdász, újságíró, műfordító.
Életútja[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányokat Kolozsvárott, felsőfokú tanulmányokat a Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán folytatott. A Korunk új folyamának megindulásakor a terjesztési hálózat megszervezője (1957–64), majd a külpolitikai rovat vezetője (1964–74). Világpolitikai helyzetjelentései, tudományos glosszái alatt a Lantos László írói álnevet is használta. A kibernetika szociológiai alkalmazásáról szóló tanulmányát román nyelven a Teorie și metode în științele sociale c. gyűjteményes kötet (1968) közölte; Hugo Grotius A háború és a béke joga című munkájából közölt válogatást a Téka-sorozatban (1973). Részleteket fordított Dzsaváharlál Nehru, Charles de Gaulle, Harold Macmillan, Arnold J. Toynbee, Alvin Toffler és mások angol és francia nyelvű műveiből. Mircea Malița A 2000. év krónikája c. munkáját az ő fordításában adta ki Budapesten a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (1971). További fordításai: Ion Brad: Isac, új eszmék szószólója (Bustya Endrével, Kolozsvár, 1975); Mircea Malița: A szürke arany (Brassay Jánossal és Bretter Györggyel, esszék, Kolozsvár, 1976) és Eszmék faggatása (Dankanits Ádámmal, 1976).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lőwy Dániel: Sárga csillag Kolozsváron. Koinónia Kiadó, 2007. (Életrajzi adatok)
- ↑ Gyászhír, Szabadság, 2005. június 23. Online hozzáférés Archiválva 2018. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
.svg){kind=small}