Farkas-lemma
A Farkas-lemma a lineáris programozás fontos tétele, amelynek sokféle alakja van. A Fredholm-alternatíva általánosításának is tekinthető. Farkas Gyula magyar matematikus-fizikus dolgozta ki és publikálta 1902-ben. Harold W. Kuhn és Albert W. Tucker amerikai matematikusok fél évszázad elteltével, 1950-ben ismerték fel a lemma jelentőségét, amely a lineáris optimalizáláselmélet egyik alaptétele lett.
Standard alak
Adva legyen a dimenziók szerint összeillő A mátrix és a b vektor. Ekkor
- az primál
- és az duál
rendszerek közül pontosan az egyik oldható meg.
Bizonyítás: Ha b nincs az A oszlopai által generált kúpban, akkor van egy homogén féltér, ami a kúp minden ai elemét tartalmazza, de a b vektort nem.
Néhány további alak
A tételt sokféle alakban használják. Ezek mindegyike levezethető a standard alakból. Mindegyikben a primál feladat akkor és csak akkor oldható meg, ha nincs duál megoldás.
- primál
- és duál
- primál
- és duál
- primál
- és duál
Bonyolultabb alakok
A Fredholm-alternatíva és a Farkas-lemma közös általánosítása:
- primál
- duál
akkor és csak akkor oldható meg a primál feladat, ha nincs duál megoldás.
- primál
- duál,
ahol b=(b0, b1), és y=(y0, y1)
közül pontosan egy oldható meg.
- primál
- duál
Általános alak
A primál feladat pontosan akkor oldható meg, ha nincs duál megoldás:
, ahol b=(b_0, b_1).
Balról szorzós alak
Az primál rendszer akkor és csak akkor megoldható, ha nincs x=(x0, x1), amire és .
Alkalmazások
A tétel segítségével bizonyítható például:
- a lineáris és a logikai következmények tétele
- két diszjunkt poliéderhez mindig van őket szigorúan elválasztó hipersík
- Carathéodory-elv
- Helly tétele
- Kirchberger tétele
- sztochasztikus mátrix transzponáltjának egyik sajátértéke az 1 szám
- a dualitástétel
Források
- Frank András: Operációkutatás. (Pdf formátumú egyetemi jegyzet; Cs.elte.hu).