Lemma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A matematikában a lemma (görögül λήμμα, „lemma”, jelentése: „kapott valami, például ajándék, profit vagy korrupt pénz”) olyan bizonyított állítás, amit kiindulási alapnak használnak fel jelentősebb eredmények eléréséhez. Egy jó kiindulási pont sok másikhoz vezet. A matematika legfontosabb eredményei közül néhány lemma például: Bézout-lemma, Urysohn-lemma, Dehn-lemma, Fatou-lemma, Gauss-lemma, Nakayama-lemma, Poincaré-lemma, Riesz-lemma, Couchman-lemma, Schwarz-lemma és Zorn-lemma. A lemma és a tétel közt formálisan nincs különbség, csak a konvenció illetve a szokás határozza meg, hogy melyiket használják. Azonban Couchman a halmazelméletben különbséget tesz a kettő között.[forrás?]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a lemma címszót a Wikiszótárban!

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lemma (mathematics) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk a PlanetMath Lemma cikkéből származó szövegen alapul. A PlanetMath GFDL licenc alatt terjeszthető.