Emberrablás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. december 30., 20:11-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎További információk)

A büntetőjogban az emberrablás szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmény. Emberrablás bűntettét követi el, aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon engedését követelés teljesítésétől teszi függővé.[1]

A magyar szabályozás

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény különös része XII. fejezetének III. címében foglalt 174. § szerint "Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."[2] A 2012. évi C. törvény ezt a törvényi tényállást változatlan formában tartalmazza,[3]

Ez a bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg.

Elkövető

A bűncselekmény elkövetője tettesként bárki lehet.

Passzív alanya

Az emberrablás passzív alanya, azaz a bűncselekmény elkövetési tárgya, bármely természetes személy lehet. Az emberrablás passzív alanya, a túsz személye azonban tipikusan nem egyezik meg azzal a személlyel, akihez a követelést intézik.

Elkövetési magatartás

Az emberrablást egyrészt erőszak vagy élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés alkalmazásával, másrészt pedig védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezéssel, illetve ennek az állapotnak a kihasználásával lehet elkövetni.

Elkövetési mód

Eredmény

Lásd még

Hivatkozások

  • Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, ISBN 978-963-258-067-8
  • Karsai Krisztina, Szomora Zsolt, Vida Mihály: Anyagi büntetőjog Különös rész I., Iurisperitus Bt., Szeged, 2013, ISBN 978-963-08-7070-2
  • Busch Béla (szerk.): Büntetőjog II. Különös rész, HVG-ORAC, Budapest, 2014, ISBN 978-963-258-254-2

További információk

  • Nemzeti Jogszabálytár
  • Sabine Dardenne: Tizenkét éves voltam, felültem a biciklimre, elindultam az iskolába, és... Dokumentumregény; ford. Takács Márta; IKAR, Bratislava, 2005
  • Allan Hall–Michael Leidig: Lány a pincében. Natascha Kampusch története; ford. Bíró Júlia; Partvonal, Bp., 2007
  • Natascha Kampusch: 3096 nap; közrem. Heike Gronemeier, Corinna Milborn, ford. Bán Zoltán András; Scolar, Bp., 2010
  • Kate McCann: Madeleine. Kislányunk eltűnése és máig tartó keresése; ford. Kőrös László; Scolar, Bp., 2011
  • Paul Fischer: Kim Dzsongil bemutatja. Észak-Korea és a világ legvakmerőbb emberrablásának hihetetlen és igaz története; ford. Izing Róbert; HVG Könyvek, Bp., 2016

Jegyzetek

  1. 2012. évi C. törvény 190. § (1) bekezdés és 1978. évi IV. törvény 175/A § (1) bekezdés
  2. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről. [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 13.)
  3. 2012. évi C. tv.: "195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."