Einar Benediktsson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Einar Benediktsson
Élete
Született 1864. október 31.
Elliđavatn, Reykjavík mellett
Elhunyt 1940. január 14. (75 évesen)
Herdísarvík
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Einar Benediktsson (Elliđavatn, Reykjavík mellett, 1864. október 31.Herdísarvík, 1940. január 14.) izlandi költő és ügyvéd.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anyja szintén költő, édesapja mint törvényszéki elnök az izlandi függetlenségi mozgalom kiemelkedő alakja. 1892-ben szerzett jogi diplomát Koppenhágában, 1907-ig járásbíró volt. Ezalatt alapította meg az első izlandi napilapot, a Dagskrát, 1896-tól 1898-ig a szerkesztésében is aktívan részt vett, ezzel jelentős mértékben hozzájárult a nemzeti érzület felélesztéséhez. 1902-ben részt vett a Landvarnarflokkurinn politikai mozgalom megalapításában is. Az országban történő külföldi befektetések erőteljes szószólójaként Izland természeti kincseinek hasznosításán fáradozott. Később több európai és amerikai nagyvárosban is élt, itt a tőkés vállalkozásokat szervezett. Élete utolsó tíz évében azonban csődbe jutott, egy izlandi tanyán élt betegen és magányosan. 1934-ben kinevezték címzetes egyetemi tanárrá. Einar Benediktssont Izland nemzeti szent helyén, Þingvellirben temették el. Leszármazottai ma Izlandon, más európai országokban és az Egyesült Államokban élnek, közülük a legnevesebb a korábbi nagykövet és névrokon Einar Benediktsson.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A függetlenség felé haladó Izland modern, nagy formátumú költője. Eleinte szocialista, később misztikus panteista nézeteket vallott. Ellentmondásos módon míg a születőben lévő kapitalizmus szervezettebb termelési rendjének elkötelezett híve, kitart az izlandi kultúra hagyományos eszményei mellett. Jóhangzású, eredeti metrumban írt versei a mai napig erősen hatnak az izlandi lírára. Költeményein politikai témájú művei és útirajzai ismertek. Magyarul két verse jelent meg 1967-ben a Skandináv költők antológiájában. Egyikük Orbán Ottó, a másik Tellér Gyula fordítása.

Fordításai angol és amerikai költészetet és Henrik Ibsen epikus mesterművének, a Peer Gyntnek, izlandi nyelvű visszaadását tartalmazták.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sögur og kvæði („Történetek és versek”, 1897)
  • Pétur Gautur (fordítás Henrik Ibsen Peer Gynt című művéből, 1901)
  • Hafblik („Tengercsillogás”, 1906)
  • Hrannir („Hullámok”, 1913)
  • Vogar („Habok”, 1921)
  • Hvammar („Völgyi rétek”, 1930)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 1011. o.