Ebenthal in Kärnten
| Ebenthal in Kärnten | |||
 | |||
| Ebenthal plébábiatemploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Klagenfurtvidéki járás | ||
| Irányítószám | 9065 | ||
| Körzethívószám | 0463 | ||
| Forgalmi rendszám | KL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7851 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 415 m | ||
| Terület | 55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 36′ 34″, k. h. 14° 21′ 20″46.609444°N 14.355556°EKoordináták: é. sz. 46° 36′ 34″, k. h. 14° 21′ 20″46.609444°N 14.355556°E | |||
| Ebenthal in Kärnten weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ebenthal in Kärnten témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ebenthal in Kärnten (szlovénül Žrelec) osztrák mezőváros Karintia Klagenfurtvidéki járásában. 2016 januárjában 7768 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Ebenthal in Kärnten Karintia déli részén fekszik, Klagenfurttól délkeletre. A déli oldalán elhelyezkedő, kelet-nyugat irányú, erdővel borított Sattnitz hegygerinc népszerű kirándulóhely. Nagyobb folyói a Glan, a Gurk (a Dráva mellékfolyója) és a Glanfurt (a Wörthi-tó egyetlen lefolyása). A város területéhez tartozik a Höflein-Moor természetvédelmi terület.
Az önkormányzat 34 falut és egyéb települést fog össze: Aich an der Straße (18 lakos), Berg (73), Ebental (1 286), Goritschach (68), Gradnitz (408), Gurnitz (389), Haber (40), Hinterberg (11), Kohldorf (74), Kosasmojach (27), Kossiach (54), Kreuth (117), Lipizach (79), Mieger (8), Moosberg (17), Niederdorf (1 007) Obermieger (98), Obitschach (145), Pfaffendorf (175), Priedl (107), Radsberg (103), Rain (1 063), Reichersdorf (747), Rosenegg (203), Rottenstein (123), Saager (11), Sabuatach (14), Schwarz (169), Tutzach (112), Untermieger (36), Werouzach (36), Zell (299), Zetterei (460), Zwanzgerberg (119).
A környező települések: délre Sankt Margareten im Rosental, délnyugatra Ferlach, nyugatra Maria Rain, északnyugatra Klagenfurt, északkeletre Poggersdorf, keletre Grafenstein, délkeletre Gallizien.
Története
[szerkesztés]
Német Lajos király 860-ban kiterjedt birtokokat adományozott Adalwin salzburgi érseknek, többek között egy majorságot ad Gurnitz. A Schrelz név először 984-ben bukkan fel az írott forrásokban. Birtokai védelmében a 12. században az érsek megépítette Greifenfels várát a Sattnitz meredek északi lejtőjén. A vár 1404-ben a Neuhaus nemzetség tulajdonában volt; tövében Christoph von Neuhaus 1566-ban nemesi kúriát építtetett, amely a következő évben Ebenthal néven szerepel az írott forrásokban. 1704-ben a Goëss grófok vásárolták meg a birtokot; az ebenthali kastély máig a család tulajdonában van.
A lakosság egészen a 19. század végéig szlovén többségű volt. Az első világháború után fegyveres konfliktus tört ki Ausztria és Jugoszlávia között Dél-Karintia szlovénlakta részeiért. A demarkációs vonal áthaladt volna a Klagenfurtvidéki járáson is. A kérdést végül népszavazás zárta le, és Karintia teljes egészében Ausztria része maradt. 1942 áprilisában a náci kormányzat egy átmeneti tábort hozott létre Ebenthalban, ahol 1075 deportálandó szlovént tartottak fogva ideiglenesen.
Az ebenthali önkormányzat 1850-ben jött létre, és ez volt az egyetlen Klagenfurttal akkor szomszédos község, amelyet nem csatoltak idővel a tartományi fővároshoz. Az 1973-as közigazgatási reform során Ebenthalhoz kapcsolták Radsberg községet, Mieger nagyobbik, valamint Klagenfurt, Maria Rain és Grafenstein kisebb részeit, így területe jelentősen megnőtt. 1973-1997 között a város nevének helyesírása „Ebental” volt. 1998-ban nevét Ebenthal in Kärnten-re változtatták.
Lakossága
[szerkesztés]Az ebenthali önkormányzat területén 2016 januárjában 7768 fő élt, ami növekedést jelent a 2001-es 7427 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,7%-a volt osztrák állampolgár. A szlovén kisebbség aránya 4,2% volt. 81% római katolikusnak, 5% evangélikusnak, kb. 10% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók
[szerkesztés]
- Ebenthal Szűz Mária-plébániatemploma
- Gurnitz Szt. Márton-temploma
- Obermieger Szt. Bertalan-temploma
- Radsberg Szt. Lambert-temploma
- Rottenstein Mária Magdolna-temploma
- az ebenthali kastély
- a roseneggi kastély
- bronzkori földvár maradványai Gurnitz mellett
- Gurnitz várának romjai
- Greifenfels várának romjai
- Rottenstein várának romjai
- a gurnitzi sörfőzde
- az ebenthali vízesés
- a gurnitzi vízesés
Híres ebenthaliak
[szerkesztés]- Markus Pernhart (1824–1871) festő
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ebenthal in Kärnten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Tomaž Ogris: Radiše Radsberg. Drava Verlag, Klagenfurt 2009, ISBN 978-3-85435-603-5.
- Anton Kreuzer: Land so voll lächelnder Melancholie. Die Marktgemeinde Ebenthal in Kärnten. Kreuzer Buch, Klagenfurt 2010.
- A település honlapja
- 20402 – Ebenthal in Kärnten Statistik Austria
A Wikimédia Commons tartalmaz Ebenthal in Kärnten témájú kategóriát.
