Dovalló
Dovalló (szlovákul Dovalovo) Liptóújvár településrésze Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
Fekvése
Liptószentmiklóstól 12 km-re délkeletre a Vág jobb partján fekszik, ma Liptóújvár keleti városrészét képezi.
Története
A falu a 13. században keletkezett a gótikus Szent Márton templom körül, a liptóújvári királyi uradalomhoz tartozott. 1910-ben 1194, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
Vályi András szerint "DOVALLO. Tót falu Liptó Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik az Ország úttyában, Hibbétöl nem meszsze, folyó vize jó ízű halakkal bővelkedik; a’ falun felűl vagyon egy kő kereszt emlékezetűl téve, mivel Pfansmid Dániel Lőcsei kereskedő életének 48dik esztendejében a’ tolvajok által 1677dik esztendőben, 7dik Decemberben öt sebek által ölettetett meg. 1782dik esztendőben pedig egy paraszt Aszszony egyszerre három férfi gyermeket szerentsésen szűlt itten, határja középszerű, fája mind a’ kétféle, legelője elég, második Osztálybéli."[1]
Fényes Elek szerint "Dovallo, Liptó m. tót falu, 211 kath., 549 evang. lak. Kath. anya-, evang. filial szentegyház. F. u. a kamara. Ut. p. Okolicsna."[2]
A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.
Nevezetességei
- Szent Márton temploma. A 13. századi templomot 1610-ben reneszánsz stílusban átépítették, majd a későbbi felújításokkal barokk, majd klasszicista jelleget kapott.
- Evangélikus temploma 1857-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
|
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |