Domenico Ghirlandaio

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Domenico Ghirlandaio
Pala degli innocenti, ghirlandaio, autoritratto.jpg
Született
1449
Firenze
Elhunyt
1494. január 11. (45 évesen)
Firenze
Foglalkozása festő

Domenico Ghirlandaio weboldala
Nagyapa és unokája, c. 1480 Louvre, Párizs

Domenico Ghirlandaio Bigordi (Firenze, 1449 - Firenze, 1494. január 11.) a reneszánsz Firenze egyik legnagyobb freskófestője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Girlandaio Firenzében született 1449-ben. Eredeti neve Domenico Bigordi, Botticelli kortársa. A „Ghirlandaio" elnevezés valódi okát nem ismerjük. Egyes források Vasari elbeszélését említik, miszerint az apja által készített bronz virágfüzérekről, girlandokról kapta e nevet. Mások szerint az apa azonban nem ötvös, hanem ügynök volt.

Szt. Fina élete. Freskó, San Gimignano-dóm

Korai évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domenico művészi tanulmányait a költői lelkületű Alesso Baldovinetti műhelyében kezdte, nyitott szemmel figyelte valamennyi jeles kortársának, elsősorban Fra Filippo Lippi művészetét. Sokat és gyorsan dolgozó mester volt. Kedvelte a szélesen terjengő történeteket. Benozzo Gozzoli mesélő kedve éledt fel művészetében. Életműve két nagy korszakra oszlik. Korai alkotó periódusának jellegzetes alkotása a Szt. Fina életét bemutató freskósorozat a San Gimignano-i dóm kápolnájában (1475).

1476-78 között Rómában dolgozott, itteni művei azonban nem maradtak fenn. 1480-ban ismét Firenzében tartozkodik, Botticellivel együtt az Ognissanti templomban dolgozik. A tudós Szt. Jeromos a dolgozószobájában című művét festi - Botticelli Szt. Ágoston freskójával egy időben. A templom melletti kolostorban pedig remekmívű Utolsó vacsora freskót készíti. Leonardo előtti legfontosabb ábrázolása a neves bibliai jelenetnek.

1481-ben újra Rómába megy, Botticellivel, Rossellivel együtt részt vesz a Sixtus-kápolna díszítésében. Az ablak-zónák egyes pápa-képei mellett ő készíti az Első apostolok elhívatása című jelenetet, melyben többek közt Giovanni Tornabuoni és a görög filológus, Argyropulos portráját örökítette meg.

Érettebb korszakának művei az 1480-as években készülnek, a Firenze S. Trinità templom Sassetti-család kápolnájának Szt. Ferenc életét ábrázoló freskósorozata és a Királyok imádása oltárkép. (1483-86) A S. Maria Novella templom nagyméretű szentélyében Mária és Keresztelő Szent János életét bemutató jelenetek. (1486-90) A keleti fal üvegablak kartonját és az egykori főoltárt, amelynek egyik darabját a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi. Ez a nagyszabású együttes a hírneves Lorenzo Medici anyjának családja, az előkelő Tornabuoni-ak megbízásából készült. Ghirlandaio ekkor már nagy műhellyel dolgozott, amelyben ott találjuk a fiatal Michelangelót is. Igen sok munkáját fivéreivel (Dávid és Benedetto) sogorával, Bastiano Mainardival és Francesco Granaccival együtt végezte.

A monumentális freskó-sorozat legnépszerűbb darabja A Mária születése (1486-90. Firenze, S. Maria Novella templom) jelenetet a művész a XV. század végi gazdag firenzei patrícius házban helyezi el. A reneszánsz márványpillérek két részre osztják a tágas teret. Jobbra Anna asszony szülőszobája,a kazettás mennyezetes helyiség oldalfalait intarzia-díszes faburkolat fedi. Az egyes táblák mintái a mester - Bigordi (Ghirlandaio) - nevét is magukba foglalják. E felett pedig a reneszánsz művészetben oly kedvelt puttók könnyed táncát bemutató márványfríz zárja le a falakat. A szobában dobogóra emelt ágyon Anna könyökre támaszkodva, boldogan nézi, amint az előtérben segédkező asszonyok az újszülött fürösztését készítik elő. Különösen művészi a jobb oldalról lendületes lépéssel közeledő és finom mozdulattal a tálba vizet öntő szolgálólány mély érzéssel, költőiséggel megmintázott festői alakja.

Pásztorok imádása, 1485. Tempera, fa, 167x167 cm. Firenze, S. Trinitá-templom
Mária születése 1486-90. Freskó, Firenze, S. Maria Novella-templom

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műveit a nyugalom, fennkölt szépség, mesteri kompozíció jellemzi. Életműve talán a legharmonikusabb kortársai között. Kiváló rajzkészségének köszönhető a képein fellelhető antik oszlopok, épületelemek, szobrok korhű látványa. Ghirlandaio művészetében az 1480-as években egyre erőteljesebben jelentkezik az élet naturalisztikus részleteket kedvelő németalföldi festészet hatása. A Pásztorok imádása és a Nagyapa és unokája című művek e befolyás jellegzetes példái. A flamand művészeti kapcsolatokat a firenzei kereskedők által Németalföldön megrendelt művek és az onnan meghívott művészek alakították ki. Ghirlandaio művészetére és a kortárs Firenzére egyaránt Hugo van der Goes Krisztus születését ábrázoló szárnyas oltára volt a legnagyobb hatással, amely Tommaso Portinari megbízásából készült, és 1477-től a firenzei S. Egidio templom oltárát díszítette. Ghirlandaio az említett nagyobb együttesek mellett számtalan kisebb megbízást teljesített. A mozaik műfajában is kiváló volt, amint ezt a firenzei dóm oldalkapu - timpanonjában látható Angyali üdvözlet - jelenet ma is hirdeti. Ghirlandaio munkásságát kiegyensúlyozottság és méltóság jellemzi, e tulajdonságok leginkább mesteri kompozíciós szerkezetein figyelhetők meg. Alkotó ereje teljében, művészi pályája csúcspontján érte a hirtelen halál, 1494-ben, 44 éves korában.

Kora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A XV. Század Itália történetének fénykora. Az egyes városok külön kis államokat képeznek. Ezek közül talán a legjelentősebb Firenze. A város életét a gazdag kereskedő- és bankárcsaládok irányítják, akik egyben Európa pénzügyeinek is legfőbb intézői közé tartoznak. A XV. Századi Firenzében születik az új európai művészet a reneszánsz. A szó újjászületést jelent. Már maguk a kortársak nevezték így művészetüket, és ez jól mutatja, menynyire tudatában voltak alkotásaik jelentőségének és újszerűségének. Ez az öntudat a reneszánsz ember egyik legjellemzőbb vonása. Tudják, hogy gazdagságukat, hírnevüket saját erőfeszítéseiknek, munkájuknak, harcaiknak és értelmi képességeiknek köszönhetik. Törekvéseik nem ismernek határt. Kutatják, keresik az emberideál, az új humanista világnézet legmegfelelőbb kifejezésmódját. A művészi ábrázolás szereplői a kortársak, még akkor is, ha bibliai cselekményről van szó. A század első évtizedeiben a művészek lázas izgalommal vizsgálják a látványszerű ábrázolás törvényszerűségeit. Kutatják a távlattan, a perspektíva szabályait, az emberi test helyes arányait, térben való mozgását, anatómiáját, a fény- és színhatásokat. így a természettudományok - a matematika, a geometria, a bonc¬tan és az optika - a művészetek fontos segédeszközei lesznek.

A kortárs Ghirlandaio az elvont filozofálástól idegen, az élet örömeit teljességgel élvező firenzei nagypolgárság festője. Halála évében VIII. Károly francia király seregei foglalják el Firenzét, és ugyanebben az évben kezdődik Savonarola négyéves uralma. Botticelli, bár néhány évvel túléli a századvégi katasztrófákat, de már csak mint fáradt, összetört öreg él firenzei házában. Az ifjabb nemzedék művészóriásainak – Leonardo, Michelangelo és Raffaello - új korszakot teremtő munkássága az 1500-as évek eleji Firenzében már távol áll tőle.

Szent István vértanú. c. 1490 Tempera, fa, 191x56 cm. Budapest, Szépművészeti Múzeum

Fő művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Freskók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szt. Fina élete. - freskósorozat (1475) San Gimignano, dóm
  • Szt. Jeromos a dolgozószobájában - (1480) Firenze, Ognissanti
  • Utolsó vacsora - (1480) Firenze, Ognissanti
  • Szent Ferenc élete. - freskósorozat, Sta Trinítà, Sassetti kápolna
  • Szent Péter és Pál. - Róma, Capella Sistina
  • Mária és Keresztelő Szt. János élete. - freskósorozat, (1486-1490) Firenze, Sta Maria Novella
    • Mária születése
    • Joachim elűzése a templomból
    • Mária és Erzsébet találkozása
    • Zakariás áldozata

Táblaképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Trónoló Madonna szentekkel. - Lucca, dóm
  • Trónoló Madonna angyalokkal. - Uffizi, Firenze
  • Pásztorok imádása. -Sta Trinità
  • Királyok imádása. - Uffizi, Firenze
  • Királyok imádása. - (1488) Firenze, Ospedale degli Innocenti
  • Mária és Erzsébet. - (1491) Louvre, Párizs
  • Nagyapa és unokája. - Louvre, Párizs
  • Szent István vértanú

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Domenico Ghirlandaio témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]