Dodecil-gallát
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Dodecil-gallát | |
|---|---|
 |
|
| IUPAC név | Dodecil-3,4,5-trihidroxibenzoát |
| Más nevek | Lauril-gallát E312 |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [1166-52-5] |
| PubChem | 14425 |
| EINECS-szám | 214-620-6 |
| SMILES | CCCCCCCCCCCCOC(=O)C1=CC(=C(C(=C1)O)O)O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C19H30O5 |
| Moláris tömeg | 338,44 g/mol |
| Megjelenés | Fehér vagy krémfehér színű, szagtalan kristályok |
| Olvadáspont |
95-98 °C |
| Oldhatóság (vízben) | Vízben nem, etanolban és éterben jól oldódik |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A dodecil-gallát (E312) egy szerves vegyület, a dodekanol (triviális nevén lauril-alkohol) galluszsavas észtere. Az élelmiszerekben antioxidánsként a zsírok avasodásának gátlására alkalmazzák. Előfordulhat olajokban, zsírokban (például margarin), levesekben és más élelmiszerekben. Az élelmiszerekben felhasználható mennyiségét korlátozzák, mert a szervezetben szabaddá váló galluszsav ritka esetben szenzitizációt, allergiás reakciót (például ekcémát, gyomorbántalmakat) válthat ki. Napi maximum beviteli mennyisége 0,05 mg/testtömegkg. Ismert még antibakteriális, antivirális és daganatellenes hatása is.
