Dobozy Imre (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. június 26., 08:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Díjai)
Dobozy Imre
A Fiatal Írók Találkozóján 1979-ben Bahget Iskander felvétele
A Fiatal Írók Találkozóján 1979-ben
Bahget Iskander felvétele
Élete
Született1917. október 30.
Vál
Elhunyt1982. szeptember 23. (64 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, tanulmány, regény, elbeszélés, forgatókönyv
Első műveJúnius (versek, 1938)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1952, 1954)
Kossuth-díj (1959)
SZOT-díj (1964)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobozy Imre témájú médiaállományokat.

Dobozy Imre (Vál, 1917. október 30.Budapest, 1982. szeptember 23.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, újságíró.

Életpályája

Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben
Emléktáblája egykori lakhelyén, a Szent István park 15. szám alatt

1935-től tanárképzőbe járt, majd könyvelő volt a Hitelbanknál. Részt vett a falukutató mozgalomban. 1942–1943 között katona volt. 1944-ben ismét bevonult, átállt a szovjet hadsereghez. 1945-től a Buda környéki járás MKP-titkára volt. 1947–1959 között a Szabad Föld, a Szabad Nép és a Népszabadság munkatársa. 1959-1973 között a Magyar Írók Szövetségének főtitkára, 1975–1981 között elnöke volt. 1961–1963 között az Élet és Irodalom főszerkesztője. A Fiumei Úti Sírkertben, a nagy munkásmozgalmi parcellában temették el.[1]

Költészete

Verseit a Válasz, a Pesti Hírlap, az Új Idő közölte; kötetben is megjelentek (Június, 1938) . Írt a századvégi agrármozgalomról (Azért a víz az úr, 1950) . A riportszociográfia műfajának megújításával kísérletezett (Túrkeve, 1951; Az új Túrkeve, 1952) . 1956 után a drámai helyzeteket is derítő humorral számolt be a TSZ-szervezések újabb fordulóiról (Tegnap és ma, 1960; Hegyoldal, 1961) . Írásainak másik nagy témaköre a második világháború. Kötelező jellegű váltakozása (A fegyverek beszéltek, 1955) után gazdagon, önéletrajzi elemekkel dúsítva eleveníti meg a háborús életet. Nemzeti lelkiismeret-vizsgálatot tart a Kedd, szerda, csütörtök (1967) lapjain, köztük az önironikus A tizedes meg a többiek (1965) című filmen és színpadon is sikeres kalandregényében. A Hatalom nélkül (1979) és az A lét alatt (1981) című regényei a háborút követő korszak politikai harcait beszélik el. Drámaíróként az 1956-os eseményekről a hivatalos következményeket kielégítő Szélviharral jelentkezett (1958, ebből film is készült; Tegnap) . A Holnap folytatjuk (1963) az értelmiség helyzetéről beszél. Az Eljött a tavasz (1969) a nemzeti és történelmi önvizsgálat drámája. Műveit több külföldi színház is bemutatta. Filmforgatókönyveket is írt (Zápor; 1960, Hattyúdal; 1964) .

Művei

  • Június. ifj. Ambrózy Ágoston, Békeffy Gábor, Dobozy Imre, Puszta Sándor, Rolla Margit, cserei Szász László, Taksonyi Pál, Turbók Gyula versei; Bartha Miklós Társaság, Bp., 1941
  • Két világháború; Szikra, Bp., 1947 (Szabad Föld téli esték könyvei)
  • A parasztság küzdelmei a Horty-rendszer alatt; MKP Országos Oktatási Osztálya, Bp., 1947 (Oktatási füzetek Falusi tanfolyam Politikai ismeretek)
  • A parasztság jelene és jövője; Szikra, Bp., 1948 (Szabad Föld téli esték könyvei)
  • A magyar demokrácia három éve; Országos Szabadművelődési Tanács, Bp., 1948 (A szabadművelődés kis könyvtára)
  • Műtrágyázás – jobb termés; Országos Tervhivatal, Bp., 1948
  • A feketeéri táblás; Dolgozó Parasztok Országos Szövetsége, Bp., 1949
  • Új élet a reménypusztai "Új élet" termelőcsoportban; Athenaeum, Bp., 1950 (Mezőgazdasági kiskönyvtár)
  • "Azért a víz az úr". Századvégi agrármozgalmak Magyarországon; Athenaeum, Bp., 1950
  • Túrkeve; Művelt Nép, Bp., 1951
  • Új vetés nő a Kunságon; Művelt Nép, Bp., 1951
  • Az új Túrkeve; Művelt Nép, Bp., 1952
  • A szent kút; Művelt Nép, Bp., 1952
  • Tavaszi szél; Országos Béketanács, Bp., 1952 (Békebizottságok kiskönyvtára)
  • Felhő és napsütés; Művelt Nép, Bp., 1953
  • Pártmunka egy nyírségi termelőszövetkezetben Sóstóhegy; Szikra, Bp., 1954
  • Így harcolnak Dégen a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a jólétért; Szikra, Bp., 1954
  • Más kézben a fegyver; Belügyminisztérium Országos Rendőrkapitányság Politikai Osztálya, Bp., 1955?[2]
  • Moszkvai utazás; Szikra, Bp., 1955
  • A fegyverek beszéltek. Szerencsés Ferenc naplója; Szikra, Bp., 1955 (Érdekes könyvek)
  • Mindennapi történetek; Szikra, Bp., 1956
  • Este az alvégen; Szikra, Bp., 1956
  • A tapolcai vár; Kossuth, Bp., 1957
  • Szélvihar. Dráma; rendezői tan. Kemény György, a díszletterv. Blanár György; Népművelési Intézet, Bp., 1958 (Színjátszók kiskönyvtára)
  • Tanya a viharban (filmforgatókönyv, 1958)
  • Tegnap és ma. Regény és elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1960
  • Virrad (filmforgatókönyv, 1960)
  • Zápor (filmforgatókönyv, 1960)
  • Hegyoldal. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1961
  • Holnap folytatjuk. Színmű; Szépirodalmi, Bp., 1963
  • Hattyúdal (filmforgatókönyv, 1964)
  • Váltás (filmforgatókönyv, 1964)
  • Az idegen ember (TV-film, 1964)
  • Két találkozás (TV-film, 1965)
  • A tizedes meg a többiek (filmforgatókönyv, 1965)
  • Mai magyar drámák / Dobozi Imre: Szélvihar / Darvas József: Kormos ég; Szépirodalmi, Bp., 1965 (Diákkönyvtár)
  • Egy nap a paradicsomban (TV-film, 1967)
  • Kedd, szerda, csütörtök; Szépirodalmi, Bp., 1966
  • Eljött a tavasz. Dráma; Szépirodalmi, Bp., 1969
  • Szemtől szembe (novella, 1970)
  • A tizedes meg a többiek / Kedd, szerda, csütörtök; Szépirodalmi, Bp., 1969 (A Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó zsebkönyvtára)
  • A királylány zsámolya; s.n., Bp., 1974 (Kozmosz könyvek)
  • Ősztől tavaszig / Eljött a tavasz / Holnap folytatjuk / Szélvihar; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • A tizedes meg a többiek / Elbeszélések / Kedd, szerda, csütörtök; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1975 (30 év)
  • Hatalom nélkül. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1979
  • Váratlan hangverseny; vál. Tóth Gyula; Zrínyi, Bp., 1987

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk